legújabb>

A szocialista pillangószív

Hajós András, a nagy magyar médiarulez a HírTV-ben olvasta fel igen komolynak szánt petícióját: "Miniszterelnök úr, kérem, mondjon le". Gondolom, azért jött ebbe a televízióba, mert ha az RTL-en olvasta volna be, mindenki azt hiszi, a Heti Hetes mellékletét látja, és vicc az egész. Minthogy azért kicsit így is vicces, számomra egyik Fábry-showban való szereplése és a Benne vagyok a TV-ben című műsora óta nem igazán számít hiteles magyar értemiséginek, inkább olyannak, aki jópénzért bármilyen gagyiban részt vállal. Bár, szó se róla, a Heti Hetesben a legjobb figurák közé tartozik, és lényegében a petícióval is egyetértek, még ha magam nem is írnék mondjuk a Magyar Nemzetbe hasonló tartalmú szöveget. Én egyelőre beértem azzal, hogy a Polgári pillangószív és a Liberális után elkészítettem a Szocialista Pillangószív oldalát.

Szalay Krisztián montázsa

Éva vette észre, hogy 19-i naplójegyzetem, amelyben - átvéve az ő fentebb stíljét - lebalfaszozom Gyurcsányt, megjelent a Népszabadság Onlineben (gondolom, a nyomtatottban nem), lásd. Ennek örömére és mert kicsit el voltam maradva a frissítésekkel, felújítottam idei publikációs listámat (úgy látom, egyelőre nincs okom szégyenkezésre) és a velem készült interjúk listáját is, mindkettőt átformáltam manzárdos arculatúra. (Sajnos újra eléggé összekuszálódott oldalaim belső rendszere; voltaképp megint át kellene szervezni az egészet, egységesíteni az oldalakat, külön kezelni a Kettenklub alól kinőtteket... De ebbe most nem akarok belevágni.)

Különben a mostani írásaim élénk reagálásokra ösztönzik olvasóimat. Mondhatnám úgy is, hogy kapok kritikát balról, jobbról és középről egyaránt. Van, aki arra figyelmeztetett, hogy "OV még mindig rosszabbul áll a top listán, mint GyF", erre ezt válaszoltam itt:

Én Orbánt már 4 évvel ezelőtt leírtam, a testnevelési főisk. beszéde után. Aztán mégis itt van, holott minden józan számítás szerint rég el kellett volna tűnnie a süllyesztőben. Gyurcsányról is hiába gondolom vagy írom, hogy politikailag (és erkölcsileg) szalonképtelenné vált, attől még szépen végigminiszterelnökösködheti a mandátumát. Tudom, hogy nála csak rosszabb jöhet, írom is. Csak nem jó érzés, hogy még soha nem volt olyan magyar miniszterelnök, akire 1 évnél hosszabb ideig fel tudtam volna nézni. Ha már az ukrán politika kizárólag sötét figurákkal van tele, szeretne az ember valami tisztábbat, nemesebbet látni legalább odaát. De hát nem.

Több magánlevelet is kaptam, egyesek szerint Gy-nak természetesen és azonnal le kellene (kellett volna) mondania, más arra figyelmeztet, megfordult a közvélemény-kutatási statisztika, már többen mondják, hogy nem kell lemondania. Akadt, aki arra emlékeztet, Orbánt is túl korán temettem, lám, mégis itt van, újra esélyesen, ellenfelét is korai még leírnom. Volt tanárom is újra megró ezért-azért (talán sikerül rábeszélnem, hogy tegye ezt ismét nyilvánosan), és kapok a fejemre a Fórumomban is, a helyzet ismerős, ha ilyen ügyekben éles véleményt fogalmazok meg, mindig akadnak néhányan, akik szépen elkezdenek személyeskedni, vádaskodni, elmondanak tehetségtelennek és ki tudja még minek, gyakran olyasmivel vádolnak, ami ellen én magam is évek óta hadakozom (eredménytelenül). Most éppen azt vágta valaki a fejejemhez, hogy "sírok és követelőzöm", holott ha valamiért kritikával illetem a kedves határon túli magyarokat, akkor éppen ezért, hogy sírnak és követelőznek, ahelyett, hogy minőségi teljesítményt mutatnának fel. Én az utóbbira törekszem, s ha valami, a sírás és a követelés távol áll tőlem. Legalábbis nagyon remélem. Egy ideig ezekre a vádalra érdemes válaszolni, aztán amikor az évek óta lerágott csontok kerülnek elő, jobb elviccelni a dolgot. Várom, hogy mikor kerül szóba kommunista apám és húszéveskori Lenin-versem. Egyelőre csak a véleményező szerint meg nem érdemelt József Attila-díjamnál tartunk (a történetét ugyanígy megírtam számtalanszor, ahogy a másik két témáét; de ilyenkor elő lehet szedni, milyen jó!). És különben is, mit lehet arra válaszolni, ha valaki azt írja, hogy "minden téren dilettáns vagy". Csak tudnám, miért foglalkoznak egy diletánssal.

Többen a véleményemmel szemben egyértelműen kiálltak Gyurcsány mellett, akad, aki büszke rá, illetve magára, amiért őrá szavazott, vannak, akik szerint nincs miért és kitől elnézést kérnie. Ezekre a vélekedésekre itt az alábbiak szerint reagáltam (azt hiszem, ezzel egyelőre le is zárom magamban a témát):

Gyurcsány karrierista, akarnok, hataloméhes, dicsvágyó, öntelt. Hogy szemrebbenés nélkül hazudik, azóta is folyamatosan, az nem kétséges. Mindez megbocsátható lenne, ha jól kormányozna és nem hozná a mostani helyzetbe az országot. Ez aljas zsarolás: ha elküldtök, akkor jön a gazdasági krach meg jön Orbán és vele a borzalom, ha eltűrtök, akkor viszont azután is bármikor lealázhatlak titeket és szemetekbe hazudhatok. Jobb, ha vakon hisztek bennem, elnézitek ezt meg bármilyen más balhét, holnap arról fogok mesélni nektek, milyen volt a székletem - miért, mindenki szarik, nem? Számomra elfogadhatatlan, amit ez a pasi csinál, maximálisan visszaél azzal, hogy nincs jó alternatívája a szocik körében, az ellenzéket meg annyira gyűlöli a [szocialisták] tábora és annyira fél tőle, hogy inkább behódol neki [Gyurcsánynak]. Ha ezt megússza, akkor azzal felhatalmazást kap arra, hogy bármit megtegyen a jövőben (veletek!!). Rettentően elkeserítő. Eddig sem szerettem semmiféle hatalmat, mostantól eggyel több ok, hogy hányjak is tőle. Ez még rendjén is volna, de soha többé nem tudok hinni "a magyar baloldal becsületében", és soha többé nem fogok tudni kiállni mellette. Tőlem EZÉRT kérjen Gyurcsány bocsánatot.

A PR-cikk megjelenés ára

UngParty. Manzárd: szocialista pillangószív

BDK: web optimalizálás és szemantikus linképítés. PR-cikk írás, megjelenés ára. Balla D. Károly online webáriuma. Pillangószív verseny: Google első helyre kerülni az organikus helyezések között. A SEO versenyen BDK az ötödik lett.

Public relations szövegírás és Honlap optimalizálás

Pillangószív, PR-cikkírás, azonnali megjelenés, Google első hely, SEO szövegírás, honlap optimalizálási árak