balla d. károly - balládium

Balla D. Károly: Szembesülés. Egy hiányzó regény 121 fragmentuma

Szembesülés c. regényemet a Tejmozi 2011-es megjelenéséig egyértelműen főművemnek tekintettem. Ezt a státusát részben meg is tartotta, mert azt gondolom, mindaz, amit a világról és magamról tudok, ebben a szövegben ölt a leghitelesebben testet, és életemnek egyik legkényesebb, máig emésztő konfliktusát is ebben a hiányregényben sikerült a legőszintébben feltárnom és a magam számára valamilyen módon le is zárnom. Sokkal sikeresebb és irodalmi-esztétikai szempontból valószínűleg értékesebb lett pár évvel későbbi, Tejmozi c. munkám, és bár a modern regény kritériumainak is jobban megfelel (a Szembesülés sok tekintetben inkább antiregény), kisérleti jellegével együtt a 2005-ös opuszt mégis progresszív műnek tartom. Úgy érzem, szépet pödörtem a posztmodern bajszán, lehetővé téve mint a poszt-, mind az antiposzt olvasatokat. Ahogy akartam is. | 2017-től Balla D. Károj formában, elipszilon nélkül használom nevemet.

Balla D. Károly

Szembesülés

121 fragmentum egy regényhiányból

Megjelenés éve: 2005
ISBN 9639498408
Terjedelem: 236 oldal
Méret, kötésmód: A/5, keménytáblás, cérnafűzött
Fogyasztói ár: 2 300 Ft
Kedvezményes ár: 1 840 Ft

A könyv kiadói ajánlószövege:

A kortárs próza izgalmas alkotói vállalkozása Balla D. Károly (Ungvár, 1957) sajátos műfaji vonásokkal rendelkező esszéregénye, amely különböző szövegtípusok (fragmentumok, jegyzetek, lexikon-részletek, ún. werk-szövegek stb.) segítségével rajzolja meg egy lehetséges cselekményregény körvonalait. A szintézist a szerző - a vele és művével a szokásosnál elmélyültebb együttműködésre késztetett - olvasóira bízza.
Az állételes módon, esszéisztikus kommentárok révén megjelenő cse­lekményregény ugyanis - amely bizonyos szempontból az ógörög Oresztész-Elektra történetek modern parafrázisa - az olvasás során formálódik, válik „teljessé”, értelmezhetővé.
Két egymásnak ellentmondó szellemi örökség, két különböző erkölcsi felfogás útvesztőiből Oresztész Elektra segítségével találja meg a követhe­tő magatartásformákat, a lehetséges választásokat, miközben állandóan szembesülnie kell a külvilággal, a múlttal, a jelennel, hol korábbi, hol jelenidejű önmagával. Mindeközben a görög nevű hősök és helyszínek egyre ismerősebbnek tűnnek számunkra, és egyre karakteresebben kiraj­zolódni látszik az elmúlt évtizedek kárpátaljai és hazai valósága, kulturá­lis közállapotai, szereplői, konfliktusai és eltérő magatartás-modelljei ...
Oresztész súlyos konfliktusok, vívódások és önmarcangolások ered­ményeként végülis létrehozza a személyiség autonómiáját megőrző értel­miségi magatartást, a maga szintézisét.

 

Szembesülés

szembesülés könyv borító
a könyv borítója

BALLA D. KÁROLY-könyvek

Balla D. Károly könyvei

A szerző főművének tekinti a Szembesülés, a kritikusok inkább a Tejmozit értékelték

Fontosabb könyveim (1979-2012): Álmodj zenét (versek, 1979.), Tágulok a Világegyetembe (versek, 1984.), Valahol tűz van (elbeszélések, kisregény, színmű, 1988.), Sorsomhoz szegezve (versek, 1990.), Hóban és homokon (versek, 1991.), Kis(ebbségi) magyar skizofrénia (publicisztikák, esszék, 1993.), Karnyújtásnyira (elbeszélések, színpadi művek, 1993.), Árokszélen (versek, képversek, 1996.), Élted volt regénye (regény, 1998.), A topáz illemtana(versek, novellák; társszerző: Berniczky Éva, 1999.), Halott madárral (versek, 1999). A hontalanság metaforái (publicisztikák, esszék, 2000), Ne gondolj a fehér elefántra (öt színpadi játék, 2000.), Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében (esszék, 2000.), Világvége (novellák, 2002.), Szembesülés (regény, 2005.), 2000±3 (napló, 2007.), A Pilinszky-projektum (versek, 2008), Magyarul beszélő magyarok (esszék, publicisztikák, 2008.), Harmadvalaki (versek, 2009.), Tejmozi (regény, 2011.). Kő és árnyék (versek, 2012.) Teljes lista: BDK-könyvek | Online könyvek | Kísérlet: fejezetenként elkezdtem regényem szövegének a felpakolását ide (különös tekintettel új keresőmarketing projektemre): Szembesülés - Tejmozi - online könyv - szöveg

Lektori jelentés

A szerző saját régiójának egyik legsokoldalúbb alkotója; verseskötetek, novellagyűjtemények, színdarabok, esszékötetek sorakoznak mögötte. Legutóbbi nagyobb prózaműve (Élted volt regénye, Basel–Budapest, 1998) méltán keltett feltűnést mind szakmai körökben, mind az olvasók szélesebb táborában. A regényforma kitágítására tett korábbi erőfeszítésnek mintegy folytatása a jelen mű, amelyben vonzó változatossággal sorakoznak fel az író kreatív hajlamának szövegtényei, megostromolva és át-áthágva az epikai műnem határait.

A Szembesülés ugyanis voltaképp olyan esszéregény, amely különféle szövegtípusok révén rajzolja ki a meg nem írt (mert meg nem írható) cselekményregény körvonalait. A másodlagos, mondhatni derivált szövegek jelenítik meg azt az elhallgatott történetet, amely a XX. század utolsó évtizedeiben játszódik (játszódna) az Argosznak nevezett térségben, bemutatva annak művészvilágát, az értelmiség helyzetét, hatalom és elnyomás, lojalitás és ellenzékiség, hűség és megalkuvás viszonyát.

Maga a hiányzó cselekményregény bizonyos szempontból az ógörög Oresztész–Elektra-történetek modern parafrázisa.

A fiatalember Oresztész két egymásnak ellentmondó szellemi örökség közt őrlődik: a zeuszi hatalommal szembeszegülő Agamemnon példája és a lojalitást túllihegő Egiszthosz apai szigora egyaránt vállára nehezedik. Az erkölcsi útvesztőben a több alakban megjelenő Elektra mutatja fel számára a követhető magatartásformákat, ő avatja be a való világ dolgaiba. Oresztész ennek a beavatódásnak a mértékében maga is részesévé, később alakítójává válik az eseményeknek. Mielőtt azonban elsodorná a közélet, felmorzsolnák a mindennapok, az új társ váratlan felbukkanása hozzásegíti ahhoz, hogy jövőjével is szembesüljön és egy önmagára nézve érvényes, a személyiség autonómiáját megőrző értelmiségi magatartás révén megalkossa a maga szintézisét.

Az esszéregény voltaképp ennek a szintézisnek az eredménye, írói összefoglalása.

Ez a regény nem volt, nincs, és nem is lesz soha. Regény nem lesz. Szerkezet, teória, halmaz – igen. Még ábránd, szerelem, szorongás vagy bűnhődés is lehet, csak regény, regény nem, mert lényegét éppen az képezi, hogy hiányzik. Mihelyst lenni kezdene, már egyáltalán nem lehetne. Hiszen attól van, hogy nincs.

Ennek a nem létező regénynek a címe Szembesülés, lévén önnön hiánya elé állít tükröt. Hogy még mi minden mással szembesít, az talán kiderül a könyvből, amelynek, az egyszerűség kedvéért, ugyanaz a címe, mint annak a regénynek, amelyik nincs benne.

De ha nem a regény, akkor mi tölti meg az oldalakat? Nos, csupa olyasmi, amit komoly köte-teknek tartalmaznia illik: ajánlás, előszó, jegyzetek, egy utószó-tanulmány fejezetei, szómagyará-zatok, sőt: a regény keletkezéstörténetét naplószerűen rögzítő Werk. Ezek a járulékos szövegek teszik olyannyira karakteressé a révükön megalkotott Nincset, hogy lapról lapra haladva egyre jobban behatolhatunk a hiányba, míg végül nagyobb megelégedéssel tehetjük le a könyvet, semmint ha magát a regényt olvastuk volna.

Bizonyos megítélés szerint a létező világ nem egyéb, mint két nem létező végzetes karambolja. Ehhez hasonlóan az elkövetkezendő oldalakon olvasható írásmű is szöveg nélküli képződmények ütközése révén jött létre. Egyrészt élt bennem egy formázatlan zárvány, másrészt kreáltam egy üres szerkezetet. Az előbbi konstrukció híján nem ölthetett szövegtestet, az utóbbi fikciós vázaival meredezett csupaszon a semmibe. Ám ahogy az alaktalan tartalmat belelőttem a tartalmatlan struktúrába, az egymásba hatolás helyén szövegcsírák indultak lassú sarjadásnak. Sokuk már kezdetben életképtelennek bizonyult, akadt, amelyik elfajzott vagy jellegtelen, satnya kezdemény maradt. Néhányuk azonban átvészelte mind az írói ösztönök gyújtogatását, mind a tudatos műgond veszejtő aszályát.

Hogy mivé gyarapodtak a hajdani sarjak, egyre kevésbé tudtam megítélni. Túlnőttek rajtam, fölém terebélyesedtek, néha már alig ismerem ki magam a kusza vadonban, és bizony előfordult, riadtan menekültem az átláthatatlan összefüggések baljósan tekeredő liánjai közül. Hogy mégis közlekedni tudjak a buja tenyészetben, bozótvágó késsel nyitottam széles járatokat. Ezzel azonban összekaszaboltam az egybefüggő részeket, ösvényekkel választottam el kezdeteket végektől. Behatolásom eredményekén a megmaradt textusok jellegét most már nemcsak az határozta meg, milyen szövegidegen elődöktől származnak, nemcsak az, mivé fejlődtek, hanem magukon viselték utólagos erőszaktételem nyomait is.

A hiányregény szerzője, úgy tűnik, a recepcióhatást olyan kontextus-effektusnak fogja fel, amely a műbe szubsztanciálisan beleavatkozhat. Ilyen átalakító szerepet tulajdonít más szövegek saját szövege általi bekebelezésének, illetve korlátlan idézésének. Művét úgy konstruálja, hogy koncepciója az intertextualitás végtelen szövegének eszméjével konvergáljon. Úgy alkot, hogy a majdani műbefogadás folyamatában – működjön a recepció akár produkciós, akár konzumációs formában – tovább éljen a regény, sőt, tovább íródjon, s ezáltal örökre lezáratlan maradhasson. A végtelen, elvileg befejezetlen textus koncepciója így utat nyithatna az elmélet merev, finitista zsákutcájából egy újfajta szövegérvényesülés felé. (Mindeközben hangsúlyozni fontos a továbbíró olvasó – mint társszerző – bennefoglaltságát az értelmezési folyamatban.)

Ugyanakkor a Szembesülés, mivel saját genealógiáját is teljes egészében magában foglalja, voltaképp egy totális metafikció, és mint ilyen, súlyos paradoxonokkal terhes. Ugyanis a kitaláltság alakzatait, noha a metafikció mintha megőrizni látszana a fikció valamilyen fokú világ- és valószerűségét, mégis áthatja-föloldja a szövegiség hangsúlyozása (netán még a textus kategóriáját is föloldó diszkurzivitás). Ennek folytán a jelentésszóródás (az ún. disszemináció) esztétikai tapasztalata elválaszthatatlan attól, ahogy az irodalmi és nem irodalmi, pontosabban irodalomalatti regiszterek váltogatása valójában lehetetlenné teszi az összeválogatott elemek eredeti kontextusára való visszakövetkeztetést, így aztán csupán az érzékelés, valamint a nyelv medializáló jellegét képezi le. Más szavakkal: a vágások (a szerző által annyira kedvelt időt, helyszínt és nézőpontot cserélgető síkváltások) fölsokszorozása esetenként a végletekig redukálja az epikai világalkotás hatókörét, így ez az eljárás értelemromboló gesztusokat eredményez. Mondhatnók, nehézkes átpoetizáltsága révén a kitalált és valós appercipiációs teret erőszakosan egybevonó szöveg a világszerűségét vesztő világ paradox tapasztalatát közvetíti.

Hamisnak mutatkozik tehát az a szofisztikált posztkonceptualizmus, melynek narrativitása akkor is jellegzetesen kemény, ironikus és paradoxonra építő, amikor nem a jellemző kontextuális formában nyilatkozik meg. Valójában nem ezzel a keménységgel, hanem a hagyományos technikákat sután variáló, ügyetlen, mondhatni rurális írásművel állunk szemben.

A Szembesülés görög nevekkel illetett alakjaiban könnyen ráismerhetünk az Egisztosz és Agamemnon, a „két egymást kizáró magatartásforma”, a hatalomhoz való lojalitás és a szembefordulás párharca között választani kész Oresztész mintájául szolgáló valós személyekre: Balla Lászlóra, Kovács Vilmosra és magára a szerzőre, Balla D. Károlyra. A Kovács Vilmos és Balla László közötti ellentét azonban mégis háttérbe szorul a könyvben (nagyon töredékesen, hiányosan van megírva), inkább csak ürügyül szolgál ahhoz, hogy egy egészen más, a regény keletkezéstörténete váljon a mű voltaképpeni tárgyává, megkérdőjelezve ezzel az egyetlen lehetséges vagy kizárólagos etikai olvasat kialakítását, és alkotó játékra invitálva az olvasót, jelezve: e kulturális közeg hagyományának olvasáshatósága bonyolultabb, mint a leegyszerűsített életrajzi megközelítés. Sokféleképpen interpretálták már ezt a különös könyvet, én három megközelítésmódot gondolok – akár egyszerre is – érvényesnek. Ha konvencionális elvárásokkal közelítünk a szöveghez (ti. a benne körvonalazott regénynek mindenképp meg kell íródnia), akkor elfogadhatjuk a szerzői intenció által sugallt értelmezést: ez nem más, mint egy hiányregény. A meg nem írt regény hiányát különféle paratextusok töltik ki: jegyzetek, kommentárok, írói naplók stb. Ezekből kellene rekonstruálnia egy játékos kedvű olvasónak a voltaképpeni regényt. Ha viszont a szerzői intenció helyett a szöveg által felkínált játékot vesszük alapul (ti. ennek a regénynek nem valamilyennek kellene lennie, hanem ez az, ami), akkor láthatjuk, hogy az életrajzi értelemben vett szerző (Balla D. Károly) a Szembesülésben nem meg-, hanem szétírja magát. A narrátorra, aki beszél, aki a történeten belül és kívül marad egyszerre; az íróra, aki anyagával bajlódik, jegyzetel, kommentál, definiál, naplót vezet, beidéz, illetve orránál fogva kívánja vezetni az olvasót; végül pedig a szerkesztőre, aki az elkészült, rendkívül heterogén kéziratból pontosan ezeket a szövegrészeket, fragmentumokat, válogatja ki és helyezi el ilyen sorrendben a borítók között. Ebben az olvasatban a Szembesülés egy ironikusan körülírt fejlődés- és kulcsregénynek fogható fel. Ha viszont a befogadó a szövegbe írt ezernyi kulturális kódra figyel, elfogadja a szövegvilág játékszabályait és bizonyos szempontból kódfejtőként tekint magára, akkor a szöveghalmaz egy nem lineárisan, inkább előre-hátra lapozva olvasható, személyes nézőpontból megírt kárpátaljai kisenciklopédiának tűnik. A Szembesülés horizontjában így a tét nem egyfajta készen kapott igazság közvetítése, hanem a bevonódás a kárpátaljai magyar kulturális kontextus dilemmáiba.

In: Csordás László: Bezárkózás vagy határátlépés?
A regény és a kárpátaljai magyar irodalom a rendszerváltás után. - 2018.

Jelenleg ezen az életrajzi főművemen nem dolgozom: Szembesítés és szembesülés. Hogyan hiperbolizálható egy jelentős életpálya jelentéktelen metaforává. Milyen mélyvizi műhelytitkok lapulnak a felszíni csobbansok mögött.

Nem dolgozom továbbá a Tejmozi vásznáról a saját életembe lelépő hősöm történetén sem. Pedig kellene. De még halogatom. Várom a másodvirágzásomat.

Ez az oldal a régi UngParty részeként egy másfajta elrendezésben, kissé nehézkesen mutatta be könyveimet.
A rendszer kisebb-nagyobb fennakadásokkal, de működik, így az alábbi keretben megjelenő szövegek olvashatók, a linkek nyílnak.


SEO 2019: ClO2 - ivóvízkezelés

Ivóvízkezelés - klór-dioxid fertőtlenítő szer

Ivóvíz fertőtlenítés - klór-dioxid

Technológiai ivóvízfertőtlenítés és vegyi algamentesítés ClO2 környezetbarát vízfertőtlenítő szerrel kerti tavakban - hogyan óvjuk meg édesvizeinket zöld algavirágzás idején - baktériumok

ivóvíz kezelés fertőtlenítésÉrdemes szembesülni a ténnyel: a természeres vizek kezelését és klórdioxidos fertőtlenítését főként a civilizációs szennyeződések teszik szükségessé. Emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz előállítása: szűrés, ülepítés, koaguláció, fertőtlenítés. A műanyag tartály szerepe a vízgazdálkodásban.

Google seo keresőmarketing honlap

Fontosabb oldalaim, blogjaim - irodalom, közélet, személyes web, Google első: honlap-optimalizálás blog

Linkprofil építés - Honlap-optimalizálás - Google helyezésjavítás

SEO-net weboldal optimalizálás, szemantikus linképítés top10 | szakértő: Google honlapoptimalizálás - seo

Az ógörög piactér: Agóra

Balla D. Károj nem szenved agorafóbiában, regénye az antik demokrácia fórumához hasonló képzódmény alkot a virtuális térben. Kognitív Online: az ógörög piactér neve: Agóra x

A rendőrségi szembesítés után a budapesti éjszakában egyre nagyobb a pánik. Viselkedészavar mutatkozik a pszichoterápiás kezelésre szorulókon. Szociális fóbiával járó szorongási tünetek mutatkoznak a pánikroham leküzdésére képtelen betegeken - más itt nem segít, csak az agorafóbia kezelése azok számára, akik igénybe veszik a vízfertőtlenítési szolgáltatás előnyeit annak tudatában, hogy a hun-magyar őstörténetben az arvisura jelentése a keresőoptimalizálás szinonimája dr. Kállay O. Béla kutatása óta.

irodalmi télikert - szövegműhely - írók a teraszon - műanyag kármentő tálca, terasz - erkély beépítés

mi az a SEO szakértő - hogyan Google-helyezést honlapoptimalizálással javítani


Balla D. Károly: Szembesülés. Könyv, regény

A Szembesülés az Ungváron (Kárpátalja) élő Balla D. Károly egyik legfontosabb prózaműve. Ez a weboldal ennek a regénybek a bemutató honlapja, egyben átlépés a kritikák és részletek weblapjaira. A szájtot s szerző a keresőoptimalizálás és linképítés cíljaira is felhasználja, lévén aktiívan foglalkozik az arvisura-típusú honlapoptimalizálás módszeréivel. - Optimalizált weboldalanak és Tsúszó Sándor kihúzásos szövegtechnikájának köszönhetően a Google helyezés javítás, a linképítés és keresőoptimalizálás módszerei lehetővé teszik, hogy a pirézek szent állata, a csupakabra és rézfaszú bagoly frígyéből született ajurvédikus búzafű elrepüljön felettünk, mint a nikkel szamovár az egzisztencialista performanszon. - Szembesülés - a József Attila díjas kárpátaljai író, Balla D. Károly második regénye, a pécsi Pro Pannonia gondozásában jelent meg könyvalakban 2005-ben a kortárs magyar irodalom figyelemre méltó alkotásaként, ám jelentősebb kritikai visszhang nélkül. Határon túli magyar irodalom, Balla D. Károly: Szembesülés - könyvek, regények Kárpátaljáról. Bemutató írás, recenzió, fülszöveg, kritikák, részletek, szinopszis és annotáció. Mindezen felül a Google keresőprogram kedvében járva ráadásként + hatékony keresőoptimalizálás és kreatív linképítés a tartalmi rálényegítés arvisura-seo komplex módszerével, google honlap optimalizálás ivóvízkezelés kulcsszóra, bdk, balla d. károly, szembesülés, könyv, regény, hiányregény, kritika, recenzió, ismertetés, borító, kárpátalja, irodalom, magyar, kortárs, seo, kápátaljai magyar irodalom, kereső optimalizálás, linképítés, arvisura, honlapoptimalizálás, keresőmarketing, google, a pánsíp-szalon a honlapoptimalizálás és keresőmarketing fellegvára Ungváron, a Vár utca 8 alatt és az Ungparty Virtuálé meg a Balládium weboldlain.

 

© Balla D. Károly író és SEO-mester 2005-2020