most   online
olvasóm van

legújabb>

Alább összefoglalom azokat a dolgokat, amelyekről az elmúlt két-három hétben elmulasztottam beszámolni.

Még előző utazásunk során, Bp-en vehettem kézbe az Alföld szeptemberi számát (Csönge szerezte be kérésemre). Ebben jelent meg Bodor Béla recenziója a Szembesülésről. Ott helyben azonnal és aztán itthon még kétszer elolvastam. Nagyon pontos és lényeget látó kritika, tévedhetetlenül rámutat azokra a problémákra, amelyekkel én is szembesültem, s amelyeket jól vagy rosszul sikerült megoldanom. Ezen felül a szöveg rejtett rétegeit és enigmáit is felfejti, mondhatnám úgy, hogy kibeszéli a titkaimat (amelyek megfejtését persze én magam kódoltam bele a szövegbe). Bélának azonnal írtam, kértem, küldje el a szöveg digitális változatát, hogy kitehessem a többi kritika közé, lévén az Alföld anyagai 2003 óta nincsenek fenn a neten.

Mint korábban írtam már róla, mindenképpen ki akarok bújni az alól, hogy a közelgő kerek születésnapomat a szokásos körülmények között, ráadásul tél kellős közepén ünnepeltesse meg velem környezetem, így hónapokkal korábbi alkalmak keretében és apránként kerítünk arra sort, hogy legkedvesebb barátainkkal kiruccanjunk a közelbe vagy távolba. Ezúttal Ildikóval, Bécivel és Katival költöttünk el igazán ízletes vasárnapi ebédet egy közeli, de erdőbe ékelt kellemes helyen. Ahogy korábban Zitáék, ők is csak kicsit lepődtek meg az "előre hozott választásokon" és nem volt ellenükre, hogy hónapokkal a tényleges dátum előtt ünnepeljünk és maga a kerek születésnap ebben csupán mellékkörülmény legyen. Így most egyre javulnak az esélyeim arra, hogy valóban megtegyem, ami szándékomban áll: januárban ne legyek senki számára elérhető.

A héten megírtam a Mozgónak az októberi hónaplót és a Népszava számára a következő novellámat. (Jó, hogy vannak ezek az állandó és határidős felkérések, különben hajlamos lennék látható eredmény nélkül elpiszmogni a napokat.)

Alaposan készülök a november 7-i pécsi szereplésemre is. Mivel nem szokványos előadást vagy felolvasást tartok, hanem (lévén ez a Salvador Dalí-kiállítás egyik kísérőrendezvénye) valami "extrát" szeretnék nyújtani a közönségnek (a felkérés is erre szólt) - így "szövegperformansz" bemutatását tervezem. Három legitóbbi irodalmi projektumom példáján demonstrálnám a hiány és a szöveg kölcsönviszonyát, megjelenését a munkáimban. A prezentáció után valamiféle hagyományos beszélgetés következne némi interakciós beütéssel, az est utolsó harmada pedig szintén rendhagyó lenne: nemcsak a jelen levő közönség vehetne részt a beszélgetésben, hanem azok is, akik kezdettől fogva az interneten kísérhetik figyelemmel a történteket blogger barátom jóvoltából.

És mivel szürketestvérem, El lobo - A farkas, aki ez utóbbi feladat lebonyolítását nagyrészt magára vállalta, a maga részéről már elkezdte pécsi szereplésem PR-munkáját (itt és itt), így eddig még csak szűk körben ismert beharangozó oldalamat tegnap kiegészítettem és kitettem címlapra: Az önmagát mintázó torzó. Most azon tűnődöm, hogy mikor és mennyit áruljak el előre a tervezett estről, mit és mikor tegyek fel a bemutatóból és az elhangzó szövegekből. Menet közben kialakul. Egyelőre annyi bizonyos, hogy El Lobó ott az esten fogja beélesíteni azt a blogbejegyzését, amely révén a netkapcsolatot fogja tartani a virtuális érdeklődőkkel.

Szokásom szerint most is rohantam oda, ahol virtuálisan összütöttek két digitális fedőt: olvastam, hogy indul a Prea.hu és hogy lesz majd ott blog meg minden, ami szem-szájnak ingere, és hogy már van valami portfólió vagy mi a fene, nosza, ugrottam megnézni. Hát egyelőre alig működik valami, na jó, még csak próbaüzem, de azért az egész cucc elég primitívnek látszik. Bár még kinőheti magát. Hogy valamiről le ne maradjak, regisztráltam és naná, hogy megnyitottam a portfóliómat: LÁSD.

És ha már a közösségi portáloknál tartunk. Gazdái újra átalakították a Blogteret. Mivel elég csúfos körülmények közt hagytam abba ott a blogolást, nem túl ildomos leszólnom őket, mégsem állhatom meg, hogy le ne szögezzem: szerintem sikerült nagyot rontaniuk mind a küllemen, mind az átláthatóságon. Nem próbáltam ki, de úgy látom, az újnál is újabb szövegszerkesztő is elég sok bosszúságot okozhat az igényes bloggereknek. Nem értem, miféle mánia ez: lecserélni azt, ami bevált, amit a felhasználok megszoktak és megszerettek, aminek kiismerték a csínját-bínját. Az sem túl szimpatikus (néhány posztba beleolvastam), hogy a belső emberek ezt a fejlesztést mint valami üdvözítő kegyet próbálják feltüntetni. Bárhogy is: eggyel több ok, hogy nemhogy blogot vezetni ne legyen többé ott kedvem, hanem már olvasóként is egyre ritkábban tévedjek oda.

• MA DÉLIG még benevezhettek maszek pillangószív-játékom Petőfi-fordulójára.

• Helyezéseim október 20-án reggel, 2.310.000-es találatszámnál.

>>hozzászólások írása és olvasása<<

olvasás

általános hozzám szólások a Fórumban