Berniczky Éva (1962, Beregszász) - író, szerkesztő

a szerzőt és műveit bemutató más oldalak: Berniczky Éva | Berniczky Éva | Berniczky Éva (archívum) | Berniczky Éva (archívum)

A frissebbek közül: Boszorkánykonyha retró | Két Berniczky-novella oroszul | Roncswellness | Kölcsey kontra Kölcsey
berniczky éva íróBerniczky Éva 1962-ben született a kárpátaljai Beregszászban (akkor Szovjetunió, ma Ukrajna). Szülővárosában a Kossuth Lajos Középiskolában érettségizett, majd az Ungvári Állami (ma: Nemzeti) Egyetemen 1987-ben szerzett tanári és bölcsészi diplomát (magyar nyelv és irodalom). Diákévei óta Ungváron él, 1983-ban kötött házasságot Balla D. Károly íróval. A kilencvenes évek elejétől publikál, előbb jegyzetekkel, később mesékkel jelentkezett, de idővel a novella vált fő műfajává. Korai írásait és meséit a kárpátaljai Irka és Pánsíp lapok közölték, mára szinte kizárólag magyarországi orgánumokban publikál kisebb-nagyobb rendszerességgel (Élet és Irodalom, Bárka, Holmi, Mozgó Világ...). Novelláival szerepel számos gyűjteményes kiadványban (Körkép, Éjszakai állatkert, Novellisták könyve...). Online orgánumokban is publikál (Litera, BárkaOnline, Írócimborák), néhány elbeszélése német és svéd nyelven is megjelent, naplórészletét olaszul olvashatták az érdeklődők. Utóbbi három könyvét a Magvető Könyvkiadó jelentette meg, ezek mindegyike igen kedvező kritikai fogadtatást kapott. Sorrendben: A tojásárus hosszúnapja - novellák, 2004; Méhe nélkül a bába - regény, 2007; Várkulcsa - novellák, 2010. Válogatott és új novelláinak gyűjteményét az ungvári Kárpáti Kiadó jelentette meg Szerencsegyökér címen 2018-ban. | Pályája kezdetétől fogva végez szerkesztői munkát, előbb a Pánsípnak és a Galéria Kiadónak volt munkatársa (versesköteteket, antológiákat állított össze), az utóbbi években az ungvári Kárpáti Kiadó és más könyves műhelyek egyes magyar kiadványainak a szövegét gondozzza. | Gyermekei: Balla Kolos (1985) programozó matematikus, Balla Csönge (1988) szociológus, tervezőgrafikus.

Mesefüzér: Fejezetek az üvegházból - Virtuális télikert építés

<< A legújabb kötet. Szerencsegyökér - Válogatott és új novellák

Berniczky Éva az intellektuális kortárs magyar próza képviselője Kárpátalján. Történeteiben a hétköznapi élet sivárságán és durvaságán minduntalan átvilágít a dolgok összefüggéseit és értelmét feltáró gazdag szimbólumrendszer. Novelláinak szereplői olyan elvont, metaforikus térben mozognak, amelyet a nyers valóságelemek feszítenek izgalmassá. Az abszurditásig sarkított olyan helyzetekben szerepelnek, amelyek a művészileg megformált hihetetlenségük révén válnak megrázóan hitelessé.

Novelláira és regényeire az epikus és lírai elemek váltakozása, a intellektuális elmélyültség, a szürreális és abszurd motívumok iránti fogányság, a lokális vallási-etnikai-nyelvi jellegzetességek gazdag szerepeltetése, a kifinomult, képekben gyakran tobzódó kifejezőeszközök érzékeny alkalmazása a jellemző.

Berniczky Éva prózája attitűdjét, világlátását vagy gondolatiságát, nyelvi képkezelését tekintve pályakezdése óta alig változott. Olyan készen lépett az olvasók elé – igaz, negyvenedik éve környékén, ahogy az a valamikori „nagyrealizmus” alkotói esetében volt szokás –, mint talán senki az utóbbi évek felfedezettjei közül.

Elbeszélői módszerének az a lényege, hogy egymásnak fordít „kétféle tükröt: a különös tárgyak és lények hordalékában oly gazdag tájat és az ebből kinövő, belőle táplálkozó, gazdagon lepusztult emberi viszonyokat. Így mutatkozik meg a roncsolt foncsorú felület: a jelentést zsúfoló sivárodásban és gazdag felhígulásban költőivé váló nyelv, amely mindenféle emelkedettség és választékosság fonákjaként rontottan, kifacsartan és keverten adja vissza a látott világ számára befogható szeletét” – ahogy Nagy András írta (Holmi, 2005. jan.) korábbi elbeszéléskötetéről. Nagyjából ugyanerre gondolhat Dérczy Péter, amikor azt mondja: „Berniczky novelláinak egyik legeredetibb jellegzetessége a metaforizáltság és annak különös formája” (Bárka, 2005/3), ami egyfajta komplex – nyelvi, poétikai és átfogóbb, az allegória felé mutató – metafora-rendszert jelent. A leggyakrabban Bodor Ádám és Tar Sándor nevét hallom emlegetni ezzel kapcsolatban, bár Franz Kafka analógiája talán még evidensebb lehetne; persze nem A perre és más konkrét társadalmi példázatokra, hanem a bizarr világukban idegenül mozgó, feszengő alakok történeteire (főként A kastélyra) gondolok. És nem tudom eléggé hangsúlyozni Berniczky munkáinak női szellemiségét, a hétköznapi dolgok és viszonyok iránti érdeklődés és gyengédség attitűdjét. Tar Sándor és Bodor Ádám világa (nem is beszélve mondjuk Parti Nagyéról) szikár, kegyetlen, lecsupaszított. Írásaik hangvétele minden humor és irónia dacára tragikus, kiábrándult, reménytelen, keserű, apokaliptikus. Berniczkyben még annyi nagyképűség és fontoskodás sincs, amennyi annak a láttatásához kell, amint a fantázia teremtményeit a világrend és a hatalom széttapossa.

(Bodor Béla)

Újratervezés (részlet)

És a madarat se feledd le, szól utánad bátorítóan nagyanyád. Nem kell félned, nincs visszafordíthatatlan haláldallam. Az elpusztult madarak éneke egészen addig szunnyad a cédrusokban, amíg a fából lantot nem hasítanak. Ne görcsölj, vegyél szabadon levegőt. Szegény gyerekem, meglehet, nem is sas. Ha pedig sas, hátha nem ragadozó. Ha pedig ragadozó, hátha nem dögevő. Attól, hogy méltóságteljesen szállt le a lombok közé, még lehet a te madarad. Ott a helye a téglavörös ágon az alkonyatban. Ne bámulj rémülten! Megtörtént minden ebben a mesében, nem eshet veled semmi rossz. Attól nem kell tartanod, hogy az újratervezés megzavarja a lovasokat. (B. É.)

berniczky

Berniczky Éva utóbbi könyvei és a róluk megjelent kritikák:

A korábbi könyvek:

  • Égen járó kismanó, UngBereg, 1996

  • Fejezetek az üvegházból, Új Mandátum, 1999

  • A topáz illemtana (társszerző: Balla D. Károly), UngBereg, 1999

  • Reggel madár, délben kötél (társszerzők: Balla D. Károly és Füzesi Magda), Pánsíp-UngBereg, 1999

Bernczky: Várkulcsa. A helyszín Ukrajna, közelebbről Kárpátalja. Ahol – a határon túli magyar Berniczky Éva könyvét olvasva úgy tűnik – az abszurd nem esik messze a valóságtól. De ő otthonosan mozog ebben a részben maga teremtette virtuális írói valóságban.

Berniczky Éva és Balla D. Károly 2012-ben indított irodalmi projektuma:

HATÁS-KÖLCSÖN-HATÁS

bdk + berniczky

Kapcsolat:

88000 Ungvár-Ужгород - Vár u. (3амкова) 8. >lásd<
Ukrajna - Kárpátalja

Tel:  380 31 26 140-70

Mobil:
(+38) 0 66 30 77 99 1

Email:

levél küldése

 

 

Berniczky Éva:

En passant

Ómédinél evett utoljára jóízűen spenótot, aztán a folytatásban velük együtt veszett el az étvágya. Amíg Pénzeséket a szomszédjukból el nem hurcolták a Moskovits-téglagyárba, Menyétke hozzájuk járt kosztolni. Az anyja késő este szabadult a szeszgyárból, csak hétvégén főzött. Ő meg délben is hazaugorhatott az irodából. Ómédi párját ritkító kóser konyhát vitt. Gyereke nem lévén, az utca népét etette. Annak fejében, hogy a környék lakói összehordták neki a főzéshez, sütéshez valókat, sajátos kifőzdéjében mindig akadt valami finomság a hozzá betérők részére. A Cső utca valamennyi kölyke oda volt a spenótjáért, mert az öreg Médi edényében az is átminősült. Talán a zöldségekkel együtt vitte el a fazekakat, serpenyőket, tepsiket megmeríteni. Ki tudja, mindenesetre, mire főzeléke tányérra került, csoda történt a parajjal, annyi szent. » tovább

Berniczky Éva - író, szerkesztő. Beregszászban (Kárpátalja, Ukrajna) született 1962-ben, utóbbi könyveit a Magvető Kiadó gondozta. / Az oldal témája és kulcsszavai: Berniczky Éva, Beregszász, Ungvár, Kárpátalja, író, Berniczky, irodalom, novella, regény, könyv, próza, kortárs magyar irodalom, határon túli magyar irodalom, könyvek, prózaíró, novellista

Honlap optimalizálás és keresőmarketing

témák: prémium linképítés, google organikus helyezés javítás, elipszilon

2017-18-as keresőmarketing programok: Laptop szerviz Budapest, télikert építés, gyártás, angol-magyar szöveg fordítás, terasz - üvegház-hatás