Szombati
hazaérkezésünk óta halogatom az úti beszámoló megírását, két
okból is. Egyik, hogy kölcsönkértem Csöngétől az új gépét, párat
kattintottam vele, és persze visszaszolgáltattam hazafelé jövet,
de neki meg nem sikerült a kollégiumi számítógépébe beolvasnia
a képeket, nem működött az usb bemenet, úgyhogy amint ideje
lett rá, egy másik gépen oldotta meg a dolgot, így végre illusztrálni
is tudom az oldalt. A halogatás másik oka, hogy nem akarok eldicsekedni
azzal, amiről reméltem, megírja valamelyik helyi lap vagy kulturális
portál, de nyomát sem látom effajta híradásnak. Még várok pár
napot, s ha semmi, akkor belinkelés helyett mégis magam adok
hírt a hét végén arról, amiről már álszerényen alig bírok hallgatni.
No,
akkor vegyük sorra.
Hévíz, 2006. - Csokonai Társaság
Csütörtökön
indultunk és érkeztünk Hévízre, a Csokonai Társaság összejövetelére.
Ezúttal a résztvevők számára nem tudták a szállást biztosítani,
így az interneten kerestem és foglaltam le egy megfelelőt (igen
kényelmesen és kellemesen, szívélyes tulajjal).
Az
utazás eleje az én hibámból eléggé viszontagságosra sikerült.
Nyíregyháza környékén már épülgetnek a leendő M3-as autópálya
szakaszai, ez legutóbb is becsapott minket, rámentünk, örültünk,
hogy elkerüljük a várost, aztán váratlanul a Debrecen felé vezető
úton találtuk magunkat, amerre sokkal hosszabb az út Pest felé
és autópálya sincs, így hát visszakecmeregtünk Nyíreghyázára
és rossz irányból igen lassan vágtunk át Polgár felé. Megbeszéltük,
hogy legközelebb hamarább kell letérnünk a várost elkerülő útszakaszról,
mert ez így rosszabb, mintha a régi, falvakon át vezető lassú
úton haladnánk. Ám beleestünk újra ugyanabba a hibába. Illetve
én, aki visszaéltem navigátori szerepemmel. Na igen, de ha az
ember azt látja kitáblázva és felfestve, hogy M3, autópálya,
Budapest ennyi meg ennyi km, akkor azt hiszi , hogy megépült
az új szakasz, hiszen lám csak, rajta vagyunk a sztrádán, ezt
jelzik a táblák, egyenes az út a fővárosig. Mindez azonban csak
egy nagy becsapás, mert néhány km. múlva azt írják, hogy vége
az autópályának és 61 km. múlva (!!!) folytatódik! Azaz Polgárnál.
Előtte pedig még át is kell bukdácsolni Nyíregyházán. Hogy ez
majd egy óra veszteség, azt legutóbb megtapasztaltuk, így azt
a nem túl jó döntést hoztam, akkor most már menjünk Debrecen
irányában, térjünk le Újfehértónál Hajdúdorog-Hajdúnánás felé,
vágjunk át Görbeházához, és ott majd ráhajtunk az autópályára.
A térkép szerint km-ben ez alig jelentett volna veszteséget.
Igen ám, csakhogy Hajdunánás és Görbeháza között az addig is
eléggé rossz harmadrendű műút váratlanul sártengerrel ékes földúttá
változott. A kocsink olyan lett, mint a pocsolyában fetrengő
részeg ember, és kétszer annyi időt vesztettünk... Ráadásul
dehogy végződik az autópálya Görbeházánál, a falun átvergődve
még egy jó kis autózás Polgár felé, és ott aztán végre.... (Mindez
azért is bosszantott, mert Csöngével megbeszélt időben lett
volna randevúnk, de mivel nem értünk fel a megbeszélt időben,
egyetemi órát mulasztott miattunk.)
A
hévízi találkozó programjáról, előadásairól nincs túl sok mondandóm,
bevallottan leginkább azért mentünk, hogy néhány kedves, rég
látott emberünkkel találkozzunk, leginkább "öreg barátommal",
a párizsi Nagy Pállal, és a mindkettőnkhöz nagyon közel álló
Elek Tibivel. Adódott is alkalom az előadások szünetében és
étkezésekkor kicsit elbeszélgetni velük, mint ahogy Kántor Lajosékkal
is szót válthattunk az első ebédnél. Megölelhettük egymást a
rendezvény spiritus rektorával, Zalán Tibivel, akivel vagy 25
éve vagyunk testvéri cimboraságban, Tarr Ferivel, aki szintén
ősidők óta a barátunk, a hőskorban többször is szervezője volt
keszthelyi és hévízi szerepléseinknek. Régi kedves ismerőseink
közül ott volt még András Sándor, Tari Pista, Tóth Éva a férjével...
Ott volt Alexa Károly, Gülch Csaba és felesége. Jólesően tapasztaltam,
hogy bár az utóbb említettekkel köztudottan cseppet nem egyeznek
a politikai nézeteim, mégsem tartotta egyikük sem szükségesnek,
hogy szembenállását demonstrálja vagy akár csak éreztesse (holott
a magyar belpolitikai feszültség is éppen azokban a napokban
csúcspontjára hágott: bizalmi szavazás, Fidesz-nagygyűlés),
sőt, Alexa visszavonta egy levélben tett dörgedelmét, amit a
2004-es Döbrentei-ügy kapcsán eresztett meg felém - de én már
régesrég el is felejtettem.
No,
akkor a Csönge új gépével készített pár fotót azzal tűzöm be,
hogy holnap folytatom a beszámolót.
"Apu, nagyon vigyázz a fényképezőgépemre!"
Nagy Palival; a háttérben Zalán Tibi
Éva, Elek Tibi, Szabó Tibor
Kántor Lajos, Elek Tibor, Szabó Tibor - és az én nagy pofám
Itt pedig próbálom magam inteligensnek mutatni
(folytatás)
