|
A Yollaka-sejtés, Litera-naplóAlberd Yollaka nevét ne keressétek a Wikipédiában, én sem találom, még a finn verzióban sem. Efölött elsiklanék, az ellenben jobban bánt, hogy az elmúlt 5 évben nem adott hírt magáról. Eleinte tisztán irodalmi volt a kapcsolatunk és abban állt, hogy lív nyelven írt verseit magyarra fordítottam, ezekből meg is jelent néhány (például a Forrásban itt), illetve hát persze a nyelvészkedést nem kerülhettük meg. Alberd fantasztikus terve az volt, hogy (saját származására is tekintettel) feltámasztja a lív nyelvet, erre, úgy tűnt, feltette az életét, évekig ontotta a lívül írt verseket, amejeket rajta kívül senki sem értett. Projektjének részét képezte, hogy ezeket szétküldte azoknak a „finnugor költőknek”, akik vagy lakhejük, vagy származásuk okán valamijen különleges státussal rendelkeztek. Engem Juvan Sesztalov (1937-1911), az akkor Szentpétervárott élő egyetlen manysi költő közvetítésével talált meg. Sesztalov 1997-ben lett a magyar írószövetség tagja, innen az ismeretségünk, amit ő valamivel többnek gondolhatott kollégák kapcsolatánál, mint uráli ősatya, úgy tekintett rám, a fiatal finnugor rokonra (kicsit túllépve ezzel a nyelvcsaládok származási hierarchiáján), atyáskodva kérdezgetett irodalmi sikereimről, meg hogy jól bánnak-e velem odahaza „azok a szlávok”… Még megismerkedésünk évében meghívott hatvanadik születésnapjára a Néva- parti metropolisba, ahol, mint írta Онегин, добрый мой приятель, Родился на брегах Невы[1], tudatva, hogy egy sarkkörön túli kirándulás is beletartozik a több napos happeningbe (nem tudtam elmenni, pedig fizette volna a repülőjegyemet). Nos, amikor Yollaka a nagy ötletével megtalálta a különlegessége okán többé-kevésbé világhírű nyelvrokon költőtársat (ő bezzeg benne van a Wikiben), Sesztalov atyáskodva őt is azonnal felkarolta, lelkesen mellé állt, Jolocskának (fenyőcskének) kezdte becézni, ellátta ötletekkel, segített elkészíteni az orosz nyersfordításokat – a lív eredetiekhez csatolva ezek jutottak el hozzám szép felkérő levél kíséretében. a nekem korábban küldött két verse akkor lefordítatlan maradt, amiatt Yollaka kicsit neheztelhetett, mert későbbi leveleinkben nem sok szó esett irodalomról. Annál több számítástechnikáról, az internetes tartalmak jellegzetességeiről, a Google-kereső működéséről, a mesterséges intelligenciáról. Kiderült, hogy a nyelvészet mellett neki ez is a szakmája és nem is akármijen szinten műveli. Szabájos kis értekezésekben avatott be kutatási eredményeibe. Erről akkor egy bejegyzésemben be is számoltam: Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) az online tartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok Barabási Albert László által kidolgozott skálafüggetlen jellege és a webtartalmak gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését merész gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amej kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva valahogy így hangzik: A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat fogalmi gócpontjaiban elhejezkedő webtartalmak közötti interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti szemantikus tartalom-megfelelések számával és méjségével. Elipszilon nélkülAz ly elhagyása melletti érveimet nem légből kaptam, szakmai körökben a kérdés évtizedek óta jelen van, többek és többször felvetették, hogy mivel a köznyelvből kikopott az a fonéma, amejet valaha jelölt, így ésszerű [az új hejesírási szabájzat szerint észszerű] döntés lenne kivenni a magyar ábécéből is. Az efféle (szerintem megalapozott) felvetésekre azonban mindig rácsattan az a konzervatív vélemény, mej szerint ez a betű nyelvünk értékes hagyománya, nem szabad hozzányúlni, és különben is, egyes nyelvjárásokban még ejtik a palatalizált l hangot. Így aztán a problémát legélesebben felvetők sem gondolják, hogy az írásjel eltörlését az illetékes döntnökök manapság kimondhatnák. Mint ahogy én is inkább csak eljátszottam a gondolattal, arra számítva, olvasóim is majd ezt teszik. Ám ez csupán részben lett így. Egy kedves nyelvész (!) ismerősöm, láthatóan teljesen komojan, azonnal csatlakozott, kijelentve, hogy amikor csak teheti, ő is mellőzni fogja a szerinte is fölöslegessé vált betűt. Ez erősen elgondolkoztatott, főként, hogy sok más ismerősöm is pozitívan értékelte „bátor döntésemet”. Élcelődők, ironizálók, értetlenkedő beugratottak persze akadtak, de valahogy mégsem tréfaként sült el a dolog. Aludtam rá egyet, és arra jutottam, hogy akár tarthatom is magam viccesnek szánt elhatározásomhoz. Megkérdeztem magamtól, van-e bennem annyi különcködési hajlam és ojan erős feltűnési viszketegség, hogy komojan elszánjam magam. Van-e ambícióm arra, hogy én legyek az első magyar író, aki soha többé nem használ elipszilont? Feltétlenül! Akkor hát? Április másodikán keményen elhatároztam: újabb írásaimban mindenütt pontos j-t használok. Ezzel egyszersmind sikerült teljesítenem a szándékos öngól szép példáját. Ugyanis: ha csak áprilisi tréfát űzve megviccelem ismerőseimet, az jópofa dolog; ha tréfán kívül teszek ijen bejelentést, az heroikus tett; de ha eredetileg tréfának szánok valamit, ám aztán magam veszem komojan, az ojan szánalmas, mint az arcra fagyott vigyor. És mégis, ezután a felemás indítás után is vállaltam. Dörzsölgettem a tenyerem, jó kis fricska ez a nyelvvédőknek. Kapjon rögvest online támogatást: A ly betű trónfosztása. Voltak érdekes pontjai ennek az útnak. Először is figyelmeztettek, ne bitoroljam el mások elsőségét: Hules Béla költő és filozófus (1926-2002), engem több évtizeddel megelőzve, szintén publikált így verseket, ezzel próbálván szétválasztani magában a lírikust a bölcselőtől és egyetemi tanártól (merthogy csakis költőként mellőzte az elipszilont: „arra figyelek ne írjak ly-t ezek szerint tehát versnek szánom ezt az írást”). A megkülönböztetés nálam nem áll: már mindig minden szövegemet jésítve írom. És már rég nem arra figyelek. Eleinte persze nagyon is. Az ly automatikusan jött a kezemre, akarattal kellett a reflexet felülírnom. Hibáztam is elég gyakran. Másfél év után azonban azon kaptam magam, már nem kell megállnom minden előfordulásnál, a pontos j lett számomra a természetes. Költészet napjaKöltészetünk ünnepén én megkockáztatnám ars poeticámba foglalni, hogy elvárásai nemcsak a befogadó közönségnek lehetnek, hanem legalább annyira az alkotónak is: elvárhatja olvasóitól, hogy ne akarják megkímélni magukat a beavatódástól, nézzenek szembe az érzelmi átélés és fogalmi értelmezés minden gyötrelmével és örömével, ne könnyű és olcsó szórakoztatást keressenek, hanem vállalják a művészet magasfeszültségével járó kockázatot, védelmi felszerelés nélkül álljanak alá az egyszerre éltető és pusztító sugárzásnak, mint kivételességet és kiváltságot, úgy vegyék magukhoz a költői szöveget. Emelkedjenek az egekbe és legyenek porig alázva, üdvözüljenek és kárhozzanak el, haljanak kínhalált és szülessenek újjá a megigazulásban. Egyszerre és felváltva, ismét és újra és minduntalan. Mi a búbánatért lenne a költészet maga, ha nem éppen ezért? Miért érnéd be te is ennél kevesebbel?
|
|||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
PR-cikkek megjelentetéseAz ajánlott weboldalon megtudható, mi a prémium linképítés ára optimalizált píár szövegek publikálásával. A módszer hatékony eljárás az organikus Google-helyezések javításában. A PR-cikk írás és elhelyezés legális. |
||||||||||||||||
Keresőmarketing és honlapoptimalizálásA Google cég meghatározó szereplőjévé vált az internetes keresések piacának. Webtartalom felkutatása ma már elképzelhetetlen ennek a programnak a használata nélkül. Mivel mindenki épp ennek segítségével igyekszik számára szükséges információt, szolgáltatást vagy megvásárolható terméket találni, így roppant nagy lett a jelentősége annak, hogy egy adott weboldal hol helyezkedik el az organikus Google-találatok ragsorában. Az első oldalra kerülés vagy az első hely megszerzése nagy piaci előnyt biztosít a honlap tulajdonosa számára. Ilyen pozíciót tartalmi alapú honlapoptimalizálással és keresőmarketing eljárások alkalmazásával lehet elérni. Aktuális optimalizációs projektumok - illetve a Google honlapoptimalizálás kérdéseivel foglalkozó néhány oldalam, blogom bemutatása és az oda vezető hivatkozások.
|
PR-cikk írás és elhelyezéstémák, meghatározások: Manzárd: tetőtérben kialakított szoba vagy lakás, ill. tört nyeregtető. Manzárdszoba, padlásszoba, manzárdtető. UngParty Manzárd: virtuális irodalmi tetőtér. Balla D. Károly. Kárpátaljai magyar irodalomirodalom, bdk blog, ungbereg manzárd, Kárpátalja, Ungvár, honlap googleoptimalizálás, seo, weboldal, terasz, elipszilon, weblap, tetőtér, magyar, pr cikk ára. BDK Manzárd: virtuális tetőtér. Mi a manzárd? BDK UngParty. PR-cikk megjelenés ára |
© Balla D. Károly | írásokat ajánló társoldal az UngBereg keretében: berniczky+bdk
UngParty Manzárd - Balla D. Károly blogajánló weboldala - virtuális tetőtérBalla D. Károly posztumusz piréz író (újabban földszinti) Manzárdja. Blog és weboldal ajánló, bemutató szövegek, linkek - webakciók. Seo Google Honlapoptimalizálás és Keresőmarketing - Weboldal Google-pozíciójának javítása Linképítés és keresőoptimalizálás legaláis módszereivel. BDK, Balla D. Károly - Károj - irodalom, blog, ungparty manzárd, volt blogarchívum, Kárpátalja, Ungvár, Ukrajna, kárpátaljai magyar irodalom, honlapoptimalizálás, google első hely, keresőoptimalizálás, honlap seo, weboldal, linképítés, pánikbetegség, télikert építés Budapesten, arvisura, pirézek, optimalizálás, weblap, határon túli magyar csupakabra, tetőtér, építészet, manzard, ungbereg, ungparty, pánsíp, laptop szerviz, elipszilon, virtuálé, arvisura, weblap, télikert gyártás, manzárd tetőtér, Balla D. Károj elipszilon nélkül. content marketing: a manzárt a tetőtérben kialakított szoba, lakrész vagy komplett vagy lakás, ill. tört síkot alkotó nyereg tető. Manzárdszoba, padlásszoba, mindig beázó manzárdtető az Ung partján: virtuális irodalmi tetőtér szalon Balla D. Károly vezetésével. Blog és weboldal ajánló honlap. Szöveg tartalom marketing: laptop szerviz Budapest és Dell notebook akku. Ungvár, Kárpátalja, F. Mansart mérnök |
---|
|
---|