Cenzúra
a Kárpátinfónál (1)
Igen
sajátos módon jöttem rá arra, hogy egy kárpátaljai portálról
eltávolították, törölték Balla D. Károly és Berniczky
Éva oldalát. Nyomtalanul. Ez azért nem semmi. De nem is
minden, mert mást is töröltek.
Alig
pár napja írtam
arról, hogy az ukrajnai eMagyar pontok nagyobbik felének
vagy egyáltalán nincs email-címe, vagy pedig nincsen sajátja
(pont ettől ePont...). Mindezt az Informatika és Hírközlési
Minisztérium eMagyar
Portálján közzétett, azaz hivatalos adatokból olvastam
ki. A minap ide visszalátogatva néztem meg, vajh mi található
az Ukrajna link alatt. Mi lenne: természetesen
Kárpátalja. Igaz ugyan, hogy az eMagyar
pontok nagy többsége az (UMDSZ-nek köszönhetően) Kárpátalja
határain kívülre esik, ám erről tudomást sem véve Ukrajna
címszó alatt Ukrajnáról egy árva szó sem esik. Kárpátaljáról
annál inkább.
Három dokumentum olvasható itt, az első magát Kárpátalját
hivatott bemutatni. Mit mondjak, igen sajátos koncepciójú
összeállítás. A kurta bevezető szakaszban 3 mondat (!)
jut a történelemre, a többi földrajz, közigazgatás, éghajlat.
A második, leghosszabb rész a természet leírásával foglalkozik
(inkább túristacsalogató, semmint szakszerű leírás), majd
a hegycsúcsok és a természetvédelmi területek után, se
szó, se beszéd, rátér az irodalomra. Ami íróembernek persze
jólesik, pláne, hogy a neve is leíratik benne vagy ötször.
Bár azt, hogy én egy nagyon nagy író vagyok, azt az IHM
nélkül is tudtam.
Ám
beteges hiúság ide vagy oda, mégis azt gondolom, egy kárpátaljai
összefoglaló egyharmadát aligha érdemli meg kis irodalmunk.
Pláne, hogy az első két rész egyáltalán nem magyar, hanem
általános vonatkozásban tárgyalja a régiót, így össz-kárpátaljai
szempontból azért talán mégiscsak előbb az iparról, a
mezőgazdaságról, a közlekedésről, aztán mondjuk a néprajzról,
a vallásról, a festészetről kellett vagy lehetett volna
írni. Ha a túristacsalogató után már csak a kárpátaljai
magyarság szellemi életéről akartak szólni, akkor azért
az oktatás és sajtó mégiscsak előbbre kívánkozott volna
- ám az összeállításból nem lehet megtudni, vannak-e
magyar iskolák, van-e magyar hírközlés, mint ahogy azt
sem, hogy egyáltalán léteznek-e magyar intézmények, szervezetek.
Ám a magyar írócsoportokkal és kiadványaikkal részletekbe
menően foglalkoznak. Mondom: piszkosul jólesik ötször
olvasni a nevemet, de azért nem gondolom, hogy a beregszászi
színház vagy főiskola, a napilapok és hát persze a magyarságszervezetek
ne érdemeltek volna említést. Büntiben vannak, vagy mi?
Akkor legalább csupa kisbetűvel! (Még majd rámfogják,
hogy az IHM-miniszter a haverom.)
A
lap aljára érve a dolog egy fokkal világosabbá vált. Ez
áll ott: (forrás: http://www.karpatalja.org.ua)
Aha.
Szerintem
a következő történt. Valamelyik ráérő samesz a minisztériumban
azt a feladatot kapta, hogy kerítsen egy nem túl hosszú,
de nem is túl szűkszavú összefoglalót erre az oldalra,
valami olyasmit, ami tartalmazza az alapvető tudnivalókat
erről az Ukrajnáról vagy Kárpátaljáról vagy a mi a rossebről.
Mivel nem igazán értette az utasítást és nagyon hülyén
nézett a főnökére, megkapta a szakszerű eligazítást. Légy
kreatív, Pistikém, ott a Google.
Basszus,
hát valóban! Mekkora esze van a főnöknek! És a samesz
már kopogta is bele a keresőbe: Tudnivalók, Ukrajna, Kárpátalja.
Hát nem kiugrott legfelültre ez
a fasza kis oldal! (Tessék ellenőrizni.) Ihajla, e
kell a magyarnak! Nosza, copy, paste, copy, paste, percek
alatt összeszedett a rovatok alól épp annyit, amennyit
a főnök mondott, és mehetett is pizzázni. (A másik két
dokumentum eredetére is van tippem.)
A
főnök délután megnézte, na látod, Pistikém, nem is vagy
te olyan hülye, jó kis anyag, pont megfelel, de azért
a forrást nyomjad alá, hogy ha valami baromság van benne,
ne minket csesztessenek.
Ha
baromság nem is, de néhány furcsaság azért akad az irodalmi
részben, így hát én is az elsődleges forráshoz fordulva
megnéztem azt a fasza kis oldalt. És két perc múlva észrevettem,
hogy a mi oldalainkat kiutálták a rendszerből. Pedig januárban
még ott voltak, bizonyítékom is van rá.
De
erről majd holnap.