Meghalt egyik legkedvesebb, kamaszkoromban pedig a legkedvesebb íróm, Stanisław Lem. Akkoriban mindent elolvastam tőle, amihez hozzájutottam, még a Summa technologiae-t is, amiből sajnos egyetlen gondolatra sem emlékszem, de azt hiszem, hogy világlátásom kialakulásában szerepet játszhatott. Nagyon szerettem a Kiberiádát, és persze a műfaj kultikus regényét, a Solarist is. Ám kedvencem mégis a Visszatérés volt, ma is legeslegkedvesebb könyveim között tartom számon, még lengyelül is "majdnem" megtanultam miatta. Magyarul legalább 8-10-szer olvastam el, annak idején szinte éves kötelező olvasmányom volt, de az elmúlt évtizedben (mint ahogy más sci-fit sem) már egyszer se vettem elő. Most alighanem itt lenne az ideje.

A Blogtéren két posztot is szenteltem Lemnek, eljátszva egy gondolattal. Sokaknak tetszett, hozzászóltak.

Egyazon napon jelent meg cikkem a Népszavában és a Népszabadságban (Éhes Fidesz velünk álmodik; A Fidesz porhintése). Ez Andrassew Iván szerint "gáz", mert szerinte mind a kettő ugyanarról szól. Én persze egészen másként látom, két egyforma vagy hasonló cikket nem adtam volna le két különböző helyre. Az első már terjedelemre is duplája a másodiknak, összefoglaló elemzésféle kíván lenni, visszanyúlik a múltba, érinti a másik politikai oldalnak a határon túli magyarság kérdését illetően mutatkozó zavartságát is. A második meg voltaképp sajtóvisszhang, illetve a sajtóvisszhang viszzhangja és továbbgondolása, Mikola István hirhedtté vált kijelentése és annak kárpátaljai fogadtatása okán. Persze az érvrendszer, amellyel a Fidesz egy-két nyilatkozóját és magatartását magamagával és a választási programjukkal szembesítem, az azonos a két írásban, mint ahogy a végkövetkeztetésem is.

Mellesleg a Blogtéren Gyurcsány után most megjelent Pelczné Gáll Ildikó is, és a szövegéhez még hozzá is lehetett (kis moderálás mellett) szólni. Sőt, még válaszolt is. Az én kérésemre - hány évre betonozná be a jobboldalt a külhoni magyarok szavazataival? - kitérő, semmitmondóan általános választ adott, erre újra rákérdeztem a konkrétumokra (némileg a fent említett cikkeim érvélésével összhangban), de nem kaptam semmilyen reagálást. Másodjára így fogalmaztam (elírások utólag javítva):

Tisztelt Alelnök-asszony, Kedves Ildikó, köszönöm válaszát. Ön ezt írja, hogy: "Egyetlen pártot sem „betonoznék be” a hatalomba. A választójogi törvény kétharmados, továbbá a magyar állampolgárság nem jelent automatikusan magyar választójogot is. A Fidesz a határokon átívelő nemzetegyesítés híve, ezt képviseltük ellenzékben is, és ezt fogjuk képviselni kormánypártként is, ha a választók megtisztelnek a bizalmukkal."

Úgy érzem, az Ön szavainak nincsen meggyőző ereje, hitele; illetve ha ez a Fidesz álláspontja, akkor:

1) Miért állt ki Orbán Viktor teljes mellszélességgel a kettős állampolgárság mellett 2004 decemberében?

2) Miért beszélt a kongresszuson Mikola úr 5 millió határon túli szavazatról, amely eldöntené a hatalom kérdését 20 évre?

Nekik higgyek vagy Önnek?

3) Hogyan értékeljem mindezt annak tudatában, hogy a Fidesz programjában szó sem esik a kettős állampolgárságról, ugyanakkot Németh Zsolt azt nyilatkozza Kárpátalján a Kárpátalja c. lapnak (lásd cikkemet a mai Népszabadságban), hogy "a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség kormányra kerülése esetén természetesen fel fogja vállalni a kettős állampolgárság ügyét"?

Akkor mit is fog képviselni a Fidesz? Amit Mikola vagy Németh urak mondanak? Amit Ön mond? Vagy ami a programban van (illetve nincs).

Ön erre nyilván újra adhat egy szép legömbölyített választ, de ettől nem változik az a meglátásom, hogy a Fidesz ebben a kérdésben súlyos ellentmondásba keveredett önmagával.

Köszönöm figyelmét.

A reagálás valószínűleg azért késik, mert erre nincs jó válasz