Az ukrajnai választás eredményei ma délelőttre még nem véglegesek, de a részeredményekből már lehet következtetéseket levonni. Országos szinten, úgy tűnik, hiába nyert elég magasan a Régiók Párja (Janukovics), ha a három kisebb összefog (Timosenko, Juscsenko, Moroz), akkor lazán megvan a többségük a kormányalakításhoz.

Kárpátalján, úgy fest, bejött az, amit szerintem pontosan előre lehetett látni: az egymással versengő két magyar párt gyakorlatilag kettős vereséget szenvedett, részeredményei igen gyengék. A helyi törvényhozás különböző szintjein sokkal-sokkal kevesebb képviselőnk lesz, mint korábban, és ez töredéke a magyarok lakossági részarányának. Mindezért azonban most senki más nem tehető felelőssé: egyértelműen a magyarok hozták a magyarokat ilyen helyzetbe.

Megvan hát a széthúzás eredménye: semmi kétség, hogy mindazok, akik bármilyen szinten hozzájárultak a kárpátaljai magyarság megosztásához, akik bármilyen módon részt vettek ebben a belháborúban, azok kárt okoztak a helyi magyarságnak azzal, hogy megfosztották érdekérvényesítő képességétől. Tessék így tekinteni ezentúl a KMKSZ-re és az UMDSZ-re, összes vezetőjére és szekértolóikra!! Tessék ugyanígy értékelni azokat a magyarországi politikai erőket, amelyek helyben kiépítették a klientúrájukat, azokat a támogató szerveket és alapítványokat, amelyek juttatásain összemarakodtak okos magyarjaink, és amely végső soron oda vezetett, ahová. És tessék eltűnődni azon, amit 7-8 évvel ezelőtt írtam le először: a kárpátaljai magyarság igen súlyos válságban van, a közösségben működő tendenciák végveszélybe sodorják és demoralizálják közösségünket és annak tagjait. Soha senki semmit nem kívánt tenni ezeknek a tendenciáknak a leállítása vagy megfordítása érdekében, rövid távú önérdekeket szolgáló és hatalomvágyó vezetőiket követve lakosságunk ellenállás nélkül belesimult ezekbe a társadalmi-politikai-ideológiai-gazdasági folyamatokba.

Ezennel kezdetét vette a kárpátaljai magyarságnak mint közösségnek a végső felszámolódása.

Cenzúra a Kárpátinfónál (2)

előzmény: Cenzúra a Kárpátinfónál (1)

A Kárpátinfo Turizmus Kárpátalján című rendszere elsődleges céljának nagyrészt megfelelő portál. Aki túristaként érkezik Kárpátaljára, eligazítást kaphat, igénye szerinti mélységben ismerkedhet meg a régióval és magyarságával, településeivel. Azért persze mutatkozik némi hiányosság és esetlegesség a téjékoztató anyagok rendszerében, az utazó hiába keres információt például arról, hova forduljon, ha baleset éri vagy egészségügyi problémája adódik, nem találtam sehol a külföldi külképviseletek (így az ungvári és a beregszászi magyar konzuli iroda) elérhetőségét, általában hiányoznak a fontosabb közérdekű telefonszámok, nem tudható meg semmi oktatási rendszerünkről és az egyházi életről, a megye iparáról, tudományos életéről... Ám ha nem a teljesség igényével közeledünk feléje, akkor jó kis internetes bédekkerként használhatjuk.

Némileg furcsállhatjuk, de alapvető kifogásunk nem lehet az ellen, hogy a Kárpátinfó teljes rendszerén belül a turisztikai részleg alá került a kárpátaljai magyar alkotókat bemutató modul. Az esetlegességet ugyan itt sem sikerült elkerülni, például számos kevéssé ismert képzőművészünk kapott saját oldalt, míg nagy öregeink közül sokan hiányoznak - ám, ha jól tudom, a rendszer folyamatosan bővül, így remélhető, hogy előbb-utóbb átfogóbb és hitelesebb képet kaphatunk minden művészeti ágról.

És akkor itt nem állhatom meg, hogy az irodalmi szekciót pár keresetlen szóval ne illessem. A bevezető és a középrész aránylag korrekt, bár a Forrás Stúdiónál illett volna legalább 4-5 alapító tagot felsorolni. Kettejüket, Vári Fábián Lászlót és Fodor Gézát illett volna a József Attila Stúdiónál is megemlíteni, hiszen akkor sorsközösséget vállaltak ezzel a formációval, eljártak összejöveteleire és sűrűn publikáltak az orgánumában (mint többször megírtam, a nyolcvanas években VFL-nek 25 verse jelent meg a Lendületben, jó pár a legjobbak közül is; FG-nek meg éppenséggel kis verseskönyve jelent meg a stúdiós sorozatban).

De ez csak mulasztás, az összefoglaló utolsó szakaszában azonban hibák vannak:

Bár igazán nem lehet panaszom arra, ahogy a kis áttekintés engem emleget, itt valamiért haragudott rám a tördelő, kisebb betűt kaptam, és a D után a pontot is lespórolták. Helytelenül írják a honlapom nevét (UngParty), de ennél is zavaróbb, hogy aki ezt írta, az vélhetőleg soha nem olvasta az oldalaimat. Az UngPartynak, amíg webmagazinként működött (2000-2004), gyakorlatilag egyáltalán nem voltak Kárpátlján élő szerzői, s ha néha egy-egy mégis, az ritkán volt irodalmár (hanem pl. nyelvész), így hát portálom sok mindent adhatott, de biztos, hogy semmiképpen nem adta a kárpátaljai magyar irodalom gazdag (pláne!) keresztmetszetét (!). Mindez eléggé könnyen ellenőrizhető, ha valaki veszi a fáradságot és átnézi az archívum szerzőlistáját: Az UngParty szerzői 2000-2004. (2005-től a dolog még egyértelműbb, mert nincsenek külsős szerzőim. Évát most kérdeztem meg, mi ketten őszerinte sem vagyunk keresztmetszet.)

Nem tudom, pontosan hogyan értelmezzem a következő bekezdést. Ha úgy, hogy kik azok, akiket már 1990-ben felvettek az írószövetségbe és a mai napig tagjai, akkor sem stimmel a dolog, mert én 2004 óta nem vagyok tagja. Ha pedig úgy, hogy 1990 óta kiket vettek fel, akkor nagyon hiányos a lista; naprakészen én sem tudom, de hogy legalább 10 éve tag Dupka, Fodor Géza és Nagy Zoltán Mihály, az hétszentség. (Arra pedig nem lehet hivatkozni, hogy az összefoglalás mondjuk a 10 évvel ezelőtti állapotot mutatja, mert viszonylag új kezdemény a fentebb említett Együtt, NZM pedig 2005-ben kapot József Attila díjat - egyes adatok tehát igen frissek.)

Nos, ha az ember böngészi ezt az oldalt, ami a rendszer Irodalmi élet című linkjére jön elő, akkor a jobb hasáb tetején láthatja, kik azok az "irodalmárok", akiket külön oldalon mutat be a portál:

Ez a lista két hónappal ezelőtt, január 29-én még tartalmazta kettőnk nevét (az ábécé miatt velünk kezdődött!), és ezekre kattintva nyílt meg Balla D. Károly és Berniczky Éva külön oldala. Aznapi naplómban erről így számoltam be:

"A Kárpátinfó oldalán (a Turizmus részlegben!) felfedeztem oldalainkat. Az Éva életrajzát és az én kis önvallomásomat, elérhetőségeinket, műlistánkat és anyagainkat a Kettenklubból vették át - jól tették! Ezzel legalább nem nekünk kellett dolgoznunk (lásd fent). Meg is köszöntem az illetékeseknek, kérve pár abróbb módosítást."

Nagyon szépen el is végezték ezeket a javításokat, ezt másnap ellenőriztem és újfent megköszöntem. Egyben jeleztem, hogy az alrendszer egészében elég sok a hiba, párat meg is említettem. Ezeket nem javították ki, inkább arra kértek, hogy nézzem át az egészet, és az összes észrevételemet együtt tegyem meg. Visszaírtam, hogy ez elég nagy munka, nem ígérhetem, hogy elvégzem, de ha mégis, akkor majd elküldöm a hibajegyzéket. Persze a teljes anyag átfésülésére végül is nem lett időm, az egyesével innen-onnan felkapott elírásokkal és tévedésekkel pedig láthatólag nem akartak foglalkozni. Én bizony el is feledkeztem az egészről, de természetesen abban a tudatban voltam, hogy az oldalaink szépen ott parádéznak a naplómban megadott linkek alatt úgy, ahogy egy-egy részüket megörökítettem:

Most, félig-meddig véletlenül keveredve ugyanide, magamban is kételkedve láttam, hogy nem szereplünk a listán. Visszakerestem a régi naplójegyzetemet, és ott a képek alatt az oldalaink linkjét is megtaláltam:

A teljes Berniczky-oldal | A teljes BéDéKá-oldal

Ezekre kattintva most ez a felirat jött elő: "Sajnáljuk... A lap nem található."

Na, ezen már elkacagtam magam. Kedvesek, hogy sajnálják.

Tűnődni kezdtem, mi történhetett. Technikai hiba? Pont a mi oldalainkkal? Már-már rászántam magamat, hogy írok nekik: ugyan már, testvérek, hát mi nyű ette ki a portálról ezt a két derék irodalmárt? Aztán mégsem. Még azt gondolnák, hogy sérelmezem a történteket. Pedig nem. Inkább örülök neki, hogy demonstrálhatom: Kárpátalján még ez is előfordulhat.

Találgathatnám, hogyan esett, ami megesett. Valamelyik cikkem, nyilatkozatom miatt orrolt-e rám meg valaki? Az nem tetszett, amit politikai ügyekben írtam, avagy az, hogy a Kárpátinfóról is megfogalmaztam kritikus véleményemet? Belső ember döntött-e avagy rájuk szóltak a főmagyarok?

Végül is teljesen mindegy. Ami jellemző és tanulságos: az eredmény. Az pedig felettébb mulatságos.

A nevemre a Google most éppen 55.000 találatot ad, esküszöm, nem esik zokon nekem, ha ebben egy beregszászi oldalról nyomtalanul eltüntetnek.

Puszta kíváncsiságból még megnéztem, vajon fenn hagyták-e azt a könyvismertetést, amit Kerekes Tamás írt a digitális könyvemről. Nem, ezt is levették. Hogy volt egy ilyen oldal valaha, arra a Google még emlékszik, így lehet ellenőrizni: üssék be sorra a google keresőbe ezeket a szavakat: kerekes tamás balla peresztrojkácska (vessző és idézőjel nélkül)- akkor a találatok között a legelső egy kárpátinfós oldal - de ha a linkre kattintanak, csak egy üres oldal jön be. Magyarán: ezt is kicenzúrázták.

Történik mindez egy olyan portál és olyan szerkesztőség esetében, ahol a vezetőkkel és készítőkkel sokkal inkább baráti, semmint ellenséges lábon állok. Bár meglehet, ezt naívan csak én gondoltam így.