|
06.
febr. 13. |
szabad
fórum | hozzászólás |
Szombaton
este éjfélig Ildikóékkal. A szokásos nagy dumaparti és
ínyenc eszegetés. Két színházi élményüket is elmesélték;
nem is annyira az előadást, hanem a "körülményeket"
találtuk érdekesnek. Finom kis tapasztalatok a kárpátaljai
magyarság belső viszonyairól. De persze beszélgettünk
minden másról is, óhatatlanul szóba kerültek az én bloghelyeim
is, amelyeknek renszeres olvasói. Hogy kicsit kacagjunk
is, bemutattam Gyurcsány Ferenc táncprodukcióját (amely
itt
található). A végefelé aztán megfájdult a fogam, éjszaka
nem aludtam, és reggelre jól bedagadtam. Már lohad.
Tegnap
Barzsó Tibor telefonhívása József Attila ukrán fordításai
ügyében. Felkeltette a téma az érdeklődésemet és Mikola
Lukas remek adaptációra találtam rá ITT.
Levélváltás
sokakkal. Egyikből-másikból külön cikkecske lett. Kőrös
Lászlótól például egy szellemes körlevelet kaptam. Kicsit
átalakítva fel is tettem a Blogtérbe, ahová sok más egyebet
is írtam a napokban, lásd alább.
|
Buy
Danish!
Csatlakozom!
|
Az
ismeretlen isten
Levélváltások
Bodor Bélával igazi filosz-ügyben. Rákérdezett, milyen forrásokra
támaszkodva hivatkozom Agnosztosz theoszra, a görögök ismeretlen
istenére a regényemben (ezek szerint olvasta a Szembesülést).
Én
Szenthkuthynál találkoztam először a névvel és az állítással,
miszerint a görögök a Pantheonban néven nevezett isteneik
mellett állítottak egy üres talapzatot az ismeretlen istennek
is. Aztán találtam más említéseket is, Görgey Gábornak is
van egy szép írása erről. Az elsődleges forrásoknak persze
nem mentem utána, de most visszagondolva annyi bizonyos,
hogy a görög mitológiát feldolgozó könyvekben erről nem
volt említés.
Béla
most a következőket írta:
Kedves
Károly,
amennyire utána tudtam nézni, minden utalás ugyanarra a
helyre megy vissza. A klasszikus ókori szövegforrások és
az azokból készült kézikönyvek, mint az ókori lexikon, nem
tudnak ilyesmiről. A forrás az Újszövetség, ApCsel 17.23.
Mellékelem a szöveghelyet görögül és magyarul. (...) A félreértést
az okozza, hogy a szöveg nem az áldozati oltár (thüsziasztérion)
szót és nem is a talapzatot jelentő valamelyik kifejezést
választja (ezek ugyanis a köznyelvi görögben állati lábat
vagy sámlit is jelentenek, és ez az adott kontextusban félreérthető
lenne), hanem a "bomon" (bomosz) szót használja,
ami egyszerre jelent talapzatot és oltárt. (Meg minden mást,
kocsiállványt, kifejezésekben átvitt értelemben oltalmat,
stb.) Így egyes bibliafordítások oltárt, mások talapzatot
fordítanak. A görög szövegben nincs kimondva, hogy ez a
valami üres, erre csak abból lehet következtetni, hogy nem
nevez meg semmit, ami ezen az oltáron vagy talapzaton áll.
Az efféle bizonytalanságokat pedig a bibliafordítók nem
szeretik, tehát vagy kimondják, hogy üres a talapzat, vagy
az oltár szót használják, némiképp félreérthetően. Az viszont
biztos, hogy az "agnoszto theo" kifejezés írva
áll ezen a valamin.
Baráti üdvözlettel
Bodor Béla
διερχόμενος
γὰρ καὶ ἀναθεωρῶν
τὰ σεβάσματα
ὑμῶν
εὗρον
καὶ βωμὸν
ἐν ᾧἐπεγέγραπτο,
Ἀγνώστῳ
θεῷ.
ὃ οὖν ἀγνοοῦντες
εὐσεβεῖτε,
τοῦτο
ἐγὼ καταγγέλλω
ὑμῖν.
ὁ
θεὸς
ὁ ποιήσας
τὸν κόσμον
καὶ πάντα
τὰ ἐν αὐτῷ,
οὗτος
οὐρανοῦ
καὶ γῆς ὑπάρχων
κύριος
οὐκ ἐν χειροποιήτοις
ναοῖς
κατοικεῖ
ApCsel
17.23
Amint
szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam
egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek.
Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek.
ApCsel
17.24
A
világot s a benne találhatókat teremtő Isten nem lakik emberi
kéz emelte templomokban, hiszen ő az ég és föld Ura.
A
dolog több mint érdekes, mert mindez egyfelől azt jelenti,
hogy fordítási hiba áldozatai vagyunk, másfelől azt, hogy
ez egész alighanem keresztény kreáció. Mindez azonban nem
változtat a szép szimbólumon: az ismeretlen isten számomra
továbbra sem akképpen értelmezendő, mint az egyisten ismeretlensége,
megfejthetetlensége, hanem mint az 'ismert' istenek - mint
jól szerkesztett fikciók - között egy többszörösen absztrahálás
révén létrehozott fogalom. Az ógörög szellemesség és nem
a keresztény misztikum kifejezője, a svédcsavaros semmi,
a hatványozott hiány. Mint ahogy regényemben is írom:
A
... Szentkuthy-idézetben is szerepelt az ismeretlen isten,
akinek a Panteonban üres talapzatot állítottak. Lehet-e
ennél szebben, pontosabban és áttételesebben jellemezni
a Semmit? A bölcsen ravasz görögök ugyanis nemcsak a valóságban
nem létező, elsődleges hiányú világot szerkesztették meg
mitológiájukkal, amelynek megalkotottsága révén izzó intenzitást
adtak, hanem ezen belül és ezen felül még csavartak kettőt
a fikción: a képzetes létező részeként létrehozták a képzetes
hiányzót, Agnosztosz theoszt, az ismeretlen istent, és hogy
még hatványozottabb legyen a hiány jelenvalósága, üres (!)
talapzatot állítottak neki. Az az üresen hagyott hely a
talapzaton, az számomra az abszolút hiány, a Semmi apoteózisa. |
Obszcén
középkor
Balogh
Endre, a Prae
c. folyóirat főszerkesztője arról értesített, hogy 15-én,
szerda este 7 órától a Műcsarnokban a Prae 'obszcén középkor'
számának lapbemutatója lesz; beszélgetni fognak Bánki
Évával, Szigeti Csabával mint a lapszám szerkesztőivel,
és az egyes nyelvi szerkesztőkkel az obszcén középkori
irodalom létéről / nemlétéről / indokoltságáról, a műfordítások
és a ma ilyen típusú nyelvéről.
Elmenni persze nem tudok erre
a rendezvényre, ámbár érdekelne. Amúgy a téma - az obszcenitás
- engem soha nem foglalkoztatott igazán, sem az irodalomban,
sem az életben. Nem tartom magam sem prűdnek, sem trágárnak.
Az öncélú vagy valami más helyett (pl. saját gondolat)
alkalmazott obszcenitást igyekszem elkerülni fogyasztóként
és íróként egyaránt (nem tudatos döntés alapján, hanem
egyszerűen azért, mert nem érdekel), a megfelelő helyen
és módon alkalmazott még oly durva és 'felháborító' dolgokon
azonban nem akadok fenn, sőt, ha helyénvalónak gondolom,
magam is szemrebbenés nélkül használom. Erre jó példa
a KÁFÉ tematikus kérdéssorozatára adott válaszom:
Én
vagyok az illemtanár, vagy nemrégiben megjelent novellám:
Mint
a tévében.
A kérdésnek most számomra az
adja az aktualitását, hogy a Kárpáty Nyúz egy bejegyzése
- Magyar
seggbe magyar lófasz - meglehetős felháborást keltett
a feltételezetten kárpátaljai olvasók egy részében, és
(mint oly sokszor), nem a témához szóltak hozzá, hanem
a szerzőbe és a szóhasználatba kötöttek bele, illetve
a melldöngető nacionalizmusra alkalmazott metaforát (merthogy
ez bizony metafora, még ha az elvonatkoztatás ezúttal
durva szavakban öltött is formát) visszaszármaztatták
a rögvalóságba, és a politikában részt vevő személyek
alfeléről és az abba szánandói lószerszámokról tettek
említést.
Mindez pedig eléggé elgondolkodtató.
Tapasztalatomat és véleményemet minderről szívesen összevetném
azzal, ami a középkor obszcén irodalmával foglalkozó esten
fog elhangzani.
Ennél is izgalmasabb lenne azonban
az "Obszcenitás és prüdéria a kárpátaljai magyar médiában"
című est megrendezése. Egy előadást vállalnék.
|
Papiruszportál
Mika
Róbert szíves értesítése:
A
Kulturális Honlapot az Irodalmi Vademecum és
a Papirusz.hu Kulturális Portál (2004. április 1.–2005.
december 15. között tevékenykedő) szerkesztősége Lehotka
Gábor és Mika Róbert vezetésével hozta létre 2006. január
elején, s hivatalosan a magyar kultúra napján indult.
A korábbi hibákat elkerülendő a dizájn és a szerkesztőségi
rendszer megalkotását ezúttal egy profi szolgáltatóra
bíztuk, a GrafiNet Teamre. A honlap folytatni kívánja
a két korábbi orgánumnál elkezdett munkát, és – az újságíró-etikát
tiszteletben tartva – csak saját kútfőből származó írásokat
jelentet meg, illetve másodközlésnél az eredeti forrást
feltünteti, a szerző beleegyezését kikéri. Higgadt hangvételű,
a napi politikától távolságot tartó, a kulturális értékekre,
hagyományokra összpontosító médiumként óhajt tevékenykedni,
s írásaival a magyar – nem csupán fővárosi – kulturális
élet egészét kívánja lefedni. A napi frissítésű Papiruszportál
a Papirusznál kialakított látásmódját, struktúráját
viszi tovább, és még több cikket, hírt, aktualitást
közöl.
Szívből
gratulálok az újrainduláshoz, és mindenkinek ajánlom
napi olvasmányul a portál cikkeit, híreit, beszámolóit
és tanulmányait.
|
Az ismeretlen isten - Balla D. Károly
Manzárd: Laptop Kijelző. Agnosztosz theosz. BDK idézetek - webnapló. A blog a kárpátaljai magyar író személyes életébe és alkotói műhelyébe enged intim bepillantást.
Laptop kijelző szerviz - Notebook javítás
Terasz beépítést vállal az ismeretlen isten Kárpátalja területén, a kárpátaljai irodalom javítása érdekében. Ungvár, magyar, blog, kárpátaljai magyar, laptop kijelző, lenovo szerviz, Budapest terasz, weblap google helyezés javítás - első oldal, első hely a keresőben - honlapoptimalizálás
|
|
frissítés
és átlépés a blogringhez |
|
|
|
laptop kijelző javítás és csere Acer, Asus és Dell notebook modellekben
Mobil tartalom: télikert - terasz beépítés Budapest
|