szabad fórum  |  hozzászólás

Szombaton megjött Bátyu, és vasárnap elvitte az Öregeket Bajára. Távollétüket kihasználva szeretné Éva nyélbe ütni a vízellátásunkat remélhetőleg valamelyest javító fejlesztést: szivattyú és víztartály, csövek és szelepek, fúrás és faragás. Pár napig fel lesz dúlva a konyha és a fürdőszoba. Mindezt célszerűbb akkor elvégezni, amikor a sokszemélyes családi ebéd pontos kezdése és menetrendszerű lebonyolítása nem szerepel napirenden mint az idősebb nemzedék részéről megfogalmazódó állandó és nagyon fontos elvárás. (Hú, de finom voltam!)

Kolos meg elvitte a kocsit gyűrűztetni. Már nagyon falta az olajat. Mégiscsak 16 éves, és a motorjához még nem volt hozzányúlva.

Csöngének pedig begyulladt a szeme, Éva most viszi orvoshoz.

Mindeközben számítógépes-internetes infrastruktúránk átalakítását is tervezzük. Állandó gubanc adódik abból, hogy a windows nem igazán alkalmas arra, hogy fenntartsa a három gépünk közti belső hálózatot és az internetmegosztást; illetve az sem jó megoldás, hogy az én gépem egyszerre tölti be a szerver és az önmaga kliense szerepét. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy Kolos összedob egy kis teljesítményű, minimális felszereltségű szervergépet, rápakol egy Linuxot, és a mi három windowsos gépünk attól kezdve a szerveren keresztül fog egymással kommunikálni (elég nagy az ilyen jellegű forgalmunk), és az internetmegosztás is hasonlóan történik. Remélhetőleg ezzel vége szakad az állandó zavaroknak, programütközéseknek, spontán reseteknek és a csatornák "eldugulásának". (Pl. ha Kolos a saját gépükről internetezett, akkor nálam gyakorlatilag leállt a net.)

Mindezen felül még az is lehetséges, hogy új szolgáltatóhoz költözünk. Ezt a mikrohullámos, modemes, keskenysávú netet, amink most van, "kinőttük", én rengeteget bosszankodom a lassúsága és állandó szakadozása miatt; és eközben még aránytalanul drága is - de hát eddig nem volt jobb, vagy csak még aránytalanabbul több pénzért. Most mintha adódna egy kedvező vezetékes díjcsomag, csak ez is afféle szovjet mentalitású ukrán szolgáltatás: a megrendelőnek kell utánajárnia, "könyörögnie", kérvényeznie, várakoznia, előre fizetnie, hogy igénybe vehesse. Ellenben, ha igaz, nem kerül majd többe, mint a mostani, ám 3× gyorsabb lesz. Bárcsak!!!

*

Dolgozom tervezett digitális CD-könyvsorozatom második darabjának az anyagán. Találtam néhány olyan írást a 90-es évek elejéről, amelyekről szinte megfeledkeztem. Ezek persze még a számítógépes korszakom előtt születtek, így először is be kell őket gépelni. Egyetlen olyan nagyobb cikkem van, aminek nem találom a kéziratát. Ennek "Pista bácsi és az Európa Ház" volt a címe, és a régi Magyar Nemzetben jelent meg. Mivel papír-irattáramat évekkel ezelőtt szinte teljesen felszámoltam, így most már esély se igen van arra, hogy előkerüljön. Most már csak azzal vigasztalom magam, hogy nem is lehetett az olyan jó írás!

*

Sólyom László a határon túli magyarság kérdését is érintette első nyilvános beszédében augusztus 20-án: „Miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmazkodni, mintát követni? Igenis előállhatunk olyan megoldásokkal, amelyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismertethetjük őket. (...) Igen, ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így!” (...) „Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. ĺgy tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk.”

Hogy a tudásnak kell dominálnia az érzelmi poltitizálással szemben, azt jó hallani. De vajon hogyan értette azt a kijelentést az elnök úr, hogy a mi magyar állampolgárságunk fájdalmasan félresiklott? Félresiklani a becsületesnek indult könyvelő pályája szokott, amikor sikkasztásra adja a fejét. Nekem például soha nem volt egy deka magyar államporgárságom sem, így nem értem, hogyan tudott volna félresiklani. Majd még itten súlyos bűntudatom lesz, mint a homoszexuálisnak, amikor azt mondják neki, hogy félresiklott a nemi identitása.