szabad fórum  |  hozzászólás

Ha Capi olvasná, jó napja lenne: épül a Warhol City az ide nem nem is oly messzi Mezőlaborcon. Mint köztudomású, a pop-art-főpápa szüleinek a háza a közeli Miková falucskában állt, ennek másolatát is elhelyezik az átalakított városrészben majd annak az egyedülállő projektnek a keretében, amelynek során a az egész település arculatát Warhol-motívumok alapján alakítják át. A buszmegállók máris épülnek, számol be róla az Új Szó mai száma.

Arra gondolok, ha Szemán Öcsi szülei időben kivándoroltak volna Amerikába, lehet, hogy Ungváron idővel megépülhetne a Szemán City. De szép is lenne!

*

Dóra, úgy látom, nagyon kitett magáért, mert a recenzió mellett egy ismertetést is írt a könyvemről, legalábbis a Szépirodalmi Figyelő tartalomjegyzéke szerint. Amilyen pechem van, ez sincs fenn az interneten, így vagy kerülő úton kell megszereznem a szöveget, mint ahogy a Kortárs-béliét is, vagy meg kell várnom, amíg Dórát el tudom érni. Kíváncsi vagyok, hogy tudott ráduplázni az előző eresztésre, remélem, nem annak készítette el egy szűkített változatát.

*

Hát ezt is megértük: két darab Kárpáti igaz Szónk van, két főszerkesztővel és többé-kevésbé két kollektívával. Egyik nyomtatásban, másik az interneten. Ami ennél sokkal nagyobb baj: mindkettő gyenge, mint a hajnali harmat.

Minden mindig csak rosszabb lesz, mondhatnám kicsit lehangolódva. Mindig, amikor valami változás, átalakulás, újjászületés volt a kárpátaljai magyar intézmények háza táján, abban reménykedtem: csak valami jobb jöhet. Amikor elviselhetetlenné kezdett válni a KMKSZ, örültem, hogy sorra kiválnak belőle a tagszervezetek, örültem, hogy megalakul a MÉKK - kezdjünk valami jobbat, tisztábbat, becsületesebbet. Aztán... Aztán az új formációkban még jobban megmutatta magát a nívótlanság, a dilettantizmus, az önérdek - a régi meg arroganciában, kirekesztésben egyre profibb lett. Amikor a merev és érdektelenné vált Kárpáti igaz Szó mellett megszületett a Kárpátalja, örültem: végre valami friss, fiatalos hang, szabadabb légkör, őszintébb írások. Aztán... Épp az elllenkezője történt: a Kárpátalja egy nagyon szűk érdekcsoport ollózott anyagokkal feldúsított (vagy higított?) bülletinjeként kezdett működni. Amikor Erdélyi helyére Kőszeghy került a KISZÓnál: na végre, mondtam - és valóban egyre jobb lett az újság. De politikai értelemben meg egyre inkább elhajlottak, mígnem teljes gőzzel belecsörtettek a zsákutcába. No, márcsak pedagógiai okokból is jó, ha leváltják Elemért, jöhet valami kiegyensúlyozottabb. Erre a KMKSZ nem egy talpraesett fiatalt meveztet ki, hanem a posztra való alkalmatlanságát 10 éven át hatékonyan bizonyító Erdélyit. Kőszeghyék nem hagyják magukat, szervezkednek, az ember azt gondolná, valami jó kisülhet belőle, aztán amit a honlapjukon talál...

Érdemes-e abban bízni, hogy ez csak átmeneti állapot? Aligha, mert az az igazság, hogy Kárpátalján még egyetlen magas szakmai nívójú közéleti laphoz elegendő szellemi erő sem létezik, nemhogy kettőhöz-háromhoz, pláne négyhez-öthöz. A minőség és mennyiség dialektikus törvénye itt mintha fordítva működne: a mennyiség nem minőségbe, hanem nívótlanságba csap át.