Nevem:
Email vagy Url:
Mondom :

Az összes üzenet - megnyitás után katt a Mindet gombra

blogring.hu
Újabban megjelent:
az ugyanazok
amint a résen átfűzöd
Bankrablás Gömörben
UFÓ Kárpátalján
Erény vagy
Mozgó-manzárd
 
Új könyvem:
 
Hírek Kárpátaljáról:
 
Az oldal statisztikája:
 
<<üzenőfal
főbb rovatok és frissek: a fotóm alatt>>

Balla DK webnaplója - a legfrissebbhez
C-dul:  

05. júl. 16.
szabad fórum  |  hozzászólás

>>EZEN AZ OLDALON<< még pár napig lehet szavazni a naplómra a blogverseny keretében - az én-blogok közül kell kiválasztania a Ketten Klub nevet!) Előre is köszönöm!

Kőszeghynek van humora! Tegnap délelőtt futárpostával küldte el az alábbi levelet és a benne jelzett szuvenírt:

Illően meg is köszöntem a szellemes gesztust azzal, hogy máris viselni fogom (ma ezt veszem fel Ildikóékhoz), és mihelyst az UngPartynak is lesz ilyen reklámpolója, számíthat a viszonzásra. (Erre feltehetően 80 év múlva kerülhet sor, amikor "nekünk" is 85 éves fennállási évfordulónk lesz.) Addig azonban virtuális értelemben azzal tudok szolgálni - írtam -, hogy akinek inge, vegye magára.

Különben nem tudom, Elemér most éppen melyik írásomat honorálta ezzel a pólóval, a jetiset-e vagy az ufósat, de én mindenesetre életmű-díjnak tekintem. (Ha mindenki, akinek a munkáját az utóbbi években "népszerűsítettem", hasonlóan járna el, akár butikot is nyithatnék!) No, elég az hozzá, hogy a főszerkesztő úr a humoráért most kapott tőlem egy piros pontot. Ha eljön, beírom az ellenőrzőjébe.

*

Liszka Jóska levele. Hazaérkezése óta most került netközelbe, így most jelentkezett és a fotókat is most küldte el, miket az ő gépével készített Éva. Minőségileg összehasonlíthatatlanul jobbak, mint azok, amik a mi kis játékgépünnek készültek, szinte vétek lekicsinyíteni.

Jóska azt írja, hogy Bányai János is itt volt Ungváron ugyanazon a rendezvényen, amelyiken ő, és amikor János megtudta, hogy Jóska nálunk járt, sajnálta, hogy nem tartott vele. Ezt én is sajnálom, kár, hogy nem tudtam ittlétéről. Bányai professzor úr az a személyiség, akinek az elődásávál mindig azonosulni tudtam, amikor különböző összmagyar tanácskozásokon szerepeltünk, és arra az egyetemre, ahol ő tanítja az irodalmat, még ma is beíratkoznék.

A képen mögöttem látható festményre meg éppenséggel Szöllősy Pál reagált levelében, lévén a vele készült fotókon is látható, és a felesége is felfigyelt rá otthon. Szépemlékű Szemán Öcsi "Piros kalapos nő"-je jószerével minden olyan képen rajta van, ami kis dolgozósarkomban készül, mindenütt látható a hátam mögött. Bizony, nem rossz háttér, szellemi értelemben sem.

És ha már csupa levél-reagálásról számolok be, akkor megemlítem Kulcsár Istvánét is. Tegnapi naplómra reflektálva írta: "Gyönyörű példa a globalizációra! Balla D. Karcsinak, aki életében alig mozdult ki Ungvárról, izraeli és indonéz rokona van. Óriási, bár nem ritka."

*

Éles vita alakult ki HH blogjának üzenőrovatában, még mindig a Kultúrház c. tévéműsorról, illetve a mellé szegődött blogajánló blog megszűnéséről. Hátha érdekel valakit, itt olvasható.

*

Elég szépen felment a Kettenklub nézettsége. Az egyik legpontosabb(nak vélt) statisztikai mérőrendszer szerint ennek a hétnek minden munkanapján 100 fölött volt az egyéni látogatóink száma: lásd. Ezzel igazán elégedett lehetek.

o

Aki esetleg szavazna erre a blogra, még megteheti:

Naplóm Ketten Klub néven bekerült a HVG indította verseny első fordulójában a 100 legjobb magyar blog közé. Aki esetleg szavazna rá a július 19-ig zajló második fordulóban, >EZEN AZ OLDALON< teheti meg. (Az én-blogok közül kell kiválasztani a Ketten Klub nevet!) Előre is köszönöm!



A szuvenír. A szívem csücskére talán nem véletlenül csúszott rá a lap címe.


Linkajánlat (Hamismás): Naplók és fotók az egri Parnasszus-táborról

Balogh Robert:

Én vagyok az, aki nem jó. Ez az érzés többször is feltámadt bennem az egri tábor idején, s tetőzött, mielőtt végleg elhagytam a 121-es szobát, vártam valakit vagy egy jó órán át (nem becsajozásról lett volna szó, csak beszélgetésről), s eléggé bepöccentem a hiábavalóságon (mármint, hogy nem jött, aki mondta, hogy jön, nem is jelzett, meg egyáltalán), úgyhogy inkább elnyargaltam a távolsági buszhoz. Útközben tovább erősödött az az érzésem, hogy nem vagyok jó, mert csak odaköszöntem az after-partyra váró társaságnak, s K. J. Á. hiányolta, hogy nem puszival búcsúzom el. Inkább kigyalogoltam magamból a feszültséget, mintsem átpusziltam másra, úgysem vagyok olyan össze-visszapuszilkodós.

A távozókon gondolkodtam, azokon, akik a tábor közben, nagyjából köszönés nélkül, hirtelen felindulásból tűntek el. Miért tették? Mit nem bírtak?

Elsőnek egy szobatárs távozása tűnt fel.

[Tovább is van, de a közvetlen link eltorzítja a dizájnt, tessék keresni a főoldalról indulva: hamismás]


Hozzászólások, kiegészítések naplómhoz: (lásd még ITT is)
Friss informatikai és tudományos hírek:

frissítés és átlépés a blogrinhez