szabad fórum  |  hozzászólás

Levél Spenóttól: csütörtök reggel a Bartókon buzgón "fényeztek". Hallottam-e? Persze nem, nagy bánatomra hosszabb ideje be sem jön a Bartók. Nosza, ugrás a rádió hangtárához, ahonnan órás bontásban letölthető a teljes műsorfolyam. Spenót csak körülbelül tudta az időpontot, de azért sikerült megtalálnom. A Muzsikáló reggel keretében Tarján Tamás (a fotón) ismertette és ajánlotta az olvasók figyelmébe a Szembesülést, több idézet kíséretében. A jegyzet vége felé újra használta Milosevits Péter irodalomtörténész szakszavát, tipikus posztmodern trükkregénynek nevezve könyvemet (a kifejezést 7 évvel ezelőtt is használta, amikor az Élted volt regényéről írt). Érdekes, hogy M. Dóra is ezt emelte ki rövidesen talán napvilágot látó recenziójában (kérésére a megjelenésig nem írom ki a nevét). Hát nem tudom... A trükköt vállalom, a modernséget is, de én nem tartom ennyire posztnak a munkámat. (Akit érdekel a kis rádiós jegyzet, hozzám hasonlóan meghallgathatja: az MR hangtárából ezt a fájlt kell letölteni, amely a Bartók csütörtöki adásának reggel 8-tól 9-ig tartó szakaszát tartalmazza. Real Playar lejátszó kell hozzá, ezt előre lehet húzni, "pörgetni" úgy, hogy 14 perc 35 másodpercet mutasson, amikor is az órás adásszakaszon belül a regényemről szóló jegyzet kezdődik.)

*

Honlapelemzéseket találtam az ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékének ezen az oldalán. Bobák Enikő magyar-könyvtár szakos hallgató Irodalmiság az interneten c. tanulmánmya tavaly tavasszal készült. Három irodalmi webhelyet elemez: a Litera és a Terasz Onagy-féle szekciója között: az enyémet. Eléggé furcsa olvasni, hogy szerinte a Literához képest az én szájtom "igényesebb írásokat, kidolgozottabb formaiságot tartalmaz", az utolsóként tárgyalt Terasz-részleg pedig "túlságosan egyszerű, egyhangú megszerkesztettsége miatt legkevésbé nyerte meg a tetszésemet". Akkor szerinte e közül a három közül az én lapom a legjobb? Szerencsére a szerző eléggé felületes és sok vonatkozásban tájékozatlan is, így nem csupán közismert és legendás szerénységem tiltja, hogy elfogadjam véleményét.

Ám létezik ennél is felületesebb és sommásabb vélemény, ítéletét tekintve ellenkező előjellel: "Nem bírtam magam rávenni, hogy 3 bejegyzésénél többet elolvassak." - ezt a Goldenblog-verseny 100-as listájára felkerült blogok fikázására rendszeresített blogon állítják naplómról.

*

Azt hiszem, még soha sehol nem írtam az álmaimról. Egy időben gondoltam arra, hogy voltaképp az álmok is alkotói énem termékei, ezért talán érdemesek lennének a rögzítésre, de valahogy soha nem jutottam el odaáig, hogy akár csak egy mozzanatot is lejegyezzek. Jelentőséget sem tulajdonítottam soha alkalmi vagy visszatérő álmaimnak, és az ébredés utáni második percben már maradéktalanul el is felejtettem őket. Most azonban olyasmi történt velem, ami eddig soha. Egy nyomasztó történetben voltam nyakig benne (még vonatot is siklattam), és váratlanul olyan szituációba kerültem, amelyről tisztán meg tudtam állapítani - ott, álmomban -, hogy amit megélek, az nem valóság (egy barátom néhány éve halott feleségével jelent meg - más esetben az ember álmában nem csodálkozik ilyesmin, de én most fennakadtam rajta). Így hát tudatosan törekedni kezdtem arra, hogy felébredjek, mivel pedig ez nem könnyen sikerült, álombéli társaimat eltaszítva magamtól elkezdtem a fejemet verni az asztalba, persze továbbra is álmomban. Az erőlködéstől és a fájdalomtól kezdtem ébredezni, de folyton visszahulltam és közben még az engem a fejem asztalbaverésétől visszatartani próbáló barátommal is meg kellett küzdenem. Nyomasztó percek teltek eredménytelen viaskodással (valójában lehet, hogy csak tizedmásodpercek), fájdalmasan vergődtem, gyötrődtem, testi és főleg lelki kínokat éltem át, elviselhetetlen volt, hogy nem tudok szabadulni a magamálmodta álomból. Amikor végre felriadtam, még rajtam volt a teljes rémület, és jó ideig eltartott, amíg megnyugodtam.

*

Csönge szombaton ünnepélyes keretek között megkapta az érettségi okiratait további dicsérő oklevelek kíséretében, este pedig a bátyja és a barátja társaságában hosszú alkalmi ruhájában elindult a bankettre. Vagy ahogy a magyart kicsit törő osztályfőnökük mondja, a bankétára. (Beszámoló, fotók várhatók.)

Hogy mi se maradjunk ki a jóból, Éva vett egy üveg pezsgőt, hogy tévézés közben a manzárdunkban kettecskén megünnepeljük éretté vált lányunkat.

Aki esetleg szavazna erre a blogra:

Naplóm Ketten Klub néven bekerült a HVG indította verseny első fordulójában a 100 legjobb magyar blog közé. Aki esetleg szavazna rá a július 19-ig zajló második fordulóban, >EZEN AZ OLDALON< teheti meg. (Az én-blogok közül kell kiválasztani a Ketten Klub nevet!) Előre is köszönöm!