Csendes napok. Írtam, olvasgattam.

Nagyjából készen vagyok a Mozgónak küldendő újabb havi naplóval. Legutóbbi kérésüknek megfelelően kevesebb benne a személyes publikációs meg írói műhelydolgokat taglaló részlet, ellenben nagyobb számban szerepelnek benne "életes" epizódok. A múlt hónapban az utcánkban uralkodó szeméthelyzetről írtam, most meg a vízmizériáról. Az az igazság, az ilyesmi engem nem foglalkoztat annyira, hogy itt is, a szinte kizárólag magamnak íródó blogban rágódjam rajta: nekem ez túl közel van és túlságosan mindennapi, semhogy megörökítésre érdemesnek tartanám. Ám belátom, hogy azoknak a folyóiratolvasóknak, akiknek nincs fogalma az ungvári hétköznapokról, azoknak érdekes lehet.

Olvasás a napi internetes portyán túl: pár rövidebb Kafka-novella. Csöngénél volt Az átváltozás c. kötetünk (ilyeneket olvas anyja tanácsára!), és most hogy visszaadta, itt hever pár napja az asztalom közelében, gondoltam, ma nosztalgáziom egy kicsit és beleböngészek a kezemben rég tartott kedves könyvbe. Az első oldala alaposan meg is lepett. Kiderült, ezért a példányért nem adtunk pénzt: én "nyertem" bő huszonvalahány éve. Szó szerint ez áll a belső címoldalra ragasztott fejléces papíron:

Kárpáti Igaz Szó

Az Ukrajnai Kommunista Párt
Kárpátontúli területi bizottságának
és a népképviselők területi tanácsának lapja.
Szerkesztőség: Uzshorod, Duhnivics utca 2.
Telefon: 3-21-23
-----------------------------------------------------------

A Kárpáti Igaz Szó komszomolistái és az Uzshorodi Állami Egyetem diákjai közötti vetélkedő aktív résztvevőjének

Mivel mindkettőben lehettem, vesszek meg, ha tudom, melyik csapatban vetélkedtem! Pláne: hogy melyik nyert! Bárhogy is: a dolog egésze, szóhasználatával együtt, nagyon is jól illik a kafkai világba.