WEBKÚP |

A WEB-KÚP

avagy egy virtuális téridő-energetikai geometria vázlata

Ha a világháló térgeometriájáról beszélünk, el kell szakadnunk azoktól a vízióktól, melyeket az eddig ismert geometriák tápláltak képzeletünkbe – ide értve a nem-euklideszi geometriákat is –, és pusztán az idomok definícióira kell szorítkoznunk. Ezt minden további nélkül megtehetjük, hiszen semmi akadálya sincs annak, hogy akármilyen virtuális dimenziót, illetve az abban fellelhető/létrejövő entitásokat kvázi-geometriai térként/objektumokként értelmezzük.

Ennek megfelelően: Pontként határozhatjuk meg a hálónak azokat a helyeit, melyek egy email- vagy honlap-cím beírásával, illetve hiperhivatkozás/link beírásával és rákattintással megközelíthetők. Nem minősülnek WEB-geometriai pontnak a világhálón található inaktív objektumok (szövegek, képek, mozgóképek, stb.), mert ezek a dolgok WEB-geometriai szempontból dimenzió előttiek. (Ugyanígy nem alkotja a térgeometria tárgyát az a valami, melynek 1-nél kevesebb dimenzióban van kiterjedése. A térgeometria 1-dimenziós objektuma a pont.)

A ponttól pontig történő ugrás két pontot foglal magában, ez tehát vonal; hogy egyenes-e vagy görbe, az a WEB viszonyai között értelmezhetetlen kérdés. A vonal természetesen tetszőleges számú pontot foglalhat magában, és mindaddig egyenesként értelmezhetjük, amíg a kiindulásához vissza nem vezet. Ad absurdum az lehet tehát a legkisebb kör, ha két lapon két link kölcsönösen egymásra mutat. Miután a kúpot úgy határozhatjuk meg, mint egy kört, melynek ívét alkotó valamennyi pontjából szakaszt bocsátottunk egy adott pontba – nevezetesen a kúp csúcsát jelző pontba –, a virtuális WEB-kúpot is könnyen meghatározhatjuk: alaplapját egy WEB-kör alkotja az imént leírtaknak megfelelően, csúcsa pedig egy olyan email-cím, laphely vagy hiperhivatkozás/link, ahonnan a kör minden pontja elérhető, közvetlenül, közbenső pont beiktatása nélkül; míg a kör pontjai egymás felől nem közelíthetők meg (a szomszédos pontokat kivéve természetesen). Vagyis a WEB-kúp alapkörének szomszédos pontjai egymásból közvetlenül elérhetők, míg a nem szomszédos pontok mind egyetlen közbenső pont, a kúp csúcspontja közbeiktatásával érhetők el. Azok a pontok, melyek a kör pontjaiból a csúcs beiktatása nélkül elérhetők, de nem alkotnak a kör valamely pontjával szomszédos pontpárt, nem részei a WEB-kúpnak. Természetesen minden pont tetszés szerinti WEB-test alkotó-pontja lehet. Ugyanakkor ha van olyan pont, mely két szomszédponttal rendelkezik a körön belül, tehát feltehetjük, hogy része a WEB-körnek, ugyanakkor nincs kapcsolata a kúp csúcspontjával, úgynevezett fattyúpont. A kúpnak valójában ez sem eleme.

A WEB-kúp valódi virtuális téridom, mert létezéséhez folytonos virtuális energia-bevitel szükséges. Ezzel szemben ha létrehozunk egy zárt hálózatot, kialakítunk benne egy virtuális téridomot, majd a rendszert lezárjuk, a rendszer fagyott rendszerré változik, melyben csak látszólagos virtuális objektumok találhatók. A valódi virtuális térben, egy valódi virtuális idom (pl. WEB-kúp) pontjai szüntelen fluktuációban vannak, amennyiben szüntelenül kiesnek olyan pontok, melyek a használat során elvesztik korábbi sajátosságaikat (pl. hogy csak két pontszomszédjuk van, illetve hogy a kúp többi pontjával egyetlen közbenső pont, a kúp csúcspontja közvetítésével kapcsolódnak össze), ugyanakkor szüntelenül újabb pontok keletkeznek, melyek megfelelnek az imént ismertetett definícióknak.

Ebből következik, hogy a WEB-geometria alakzatait magukat nem, csupán pillanatnyi állapotukat ábrázolhatjuk. A szakadatlan állapotváltozás azonban azzal jár, hogy az ábrázolt WEB-geometriai alakzat mindig múltbeli. Jelene, azaz (Husserl fenomenológiai időelméletének megfelelő) retenció-periódusa az idom pontjaiban észlelhető két egérkattintás közti intervallum. A retenció-perióduson belül a WEB-geometriai idom tagolhatatlan és oszthatatlan, azaz fagyott rendszernek tekinthető. Ugyanígy a fagyott rendszer is valódi virtuális rendszerré válik, ha a rendszerbe belép valaki. Ez a WEB-alakzatok egzisztenciális paradoxona.

WEBKÚP | Jiři Webkŭp (1920-1989) cseh származású amerikai konstruktőr. Két világszabadalom fűződik a nevéhez.

Az egyik az emberi testnek mint bordakúpra épített mechanizmusnak a modellje. Érdekessége, hogy utólag Jankovics Marcell magyar főanimátor és jelképológus analógiát fedezett fel a bordakúp és a világmodellül szolgáló karácsonyfa felépítése között.

Másik találmánya az elsőnél nagyobb horderejű Marskúp, egy leendő Mars-expedíció embert szállító egysége, amelynek földi körülmények közt működő modelljét személyesen Truman elnöknek mutata be. Fontos történelmi adalék, hogy a jelenlegi USA elnök apja, id. George Bush - szintén elnök volt, s meghirdette az emberes mars-programot, amit aztán követői szépen félreraktak -, Truman elnök idején a CIA igazgatói posztját töltötte be, ily módon, elméletileg, tudott mindenről, így a cseh konstruktőr találmányáról is - neve később mégsem merült fel a programba bekapcsolt tudósok sorában. Okunk van feltételezni, hogy Webkŭp szabadalmát egyszerűen elhalgatták a világközvélemény előtt.

WEBKÚP | az internetezést forradalmasító hozzáférési mód, melyet 2017- ben fedezett fel egy magyar származású hentes-informatikus, George Szűts. Ez a találmány adta az ötletet az olyan további ún. anális csatlakozási módok kidolgozásához, mint például az a(nus)dsl és a beöntés-net. A legutóbbi (2021-es) felmérések szerint a jelenlegi felhasználók több, mint 80 %-a ezek közül a hozzáférési módok közül használja valamelyiket.

WEBKÚP | Mátrixítisz elleni gyógyszer, a világhálót tagadókkal szemben alkalmazzák. Egészséges gondolkodású felhasználók számára legális kábítószer.
(Winston Smith találta fel 1985-ben, röviddel a halála előtt.)

WEBKÚP | A balladékkal rokon bédéká nemzetség lázcsillapítás céljából használt medicinája. Medici Marcella, az ismert balladé-kutató szerint ez a bédékák számítógép-elvonási tüneteinek enyhítésére szolgáló szer placebó volt: csupán egy belső modemmel felszerelt számítógép-konfigurációra hasonlító, borssal bedörzsölt mosószappan-darabkát kellett az e betegségben szenvedőknek WEBKÚP gyanánt a végbelükbe felhelyezni. A készítmény rövid idő után nem habozott hatni: a soros pontokon érezhető tüzességtől a páciens nem kívánt folyton a gép előtt kucorogni, s a láz e kínzó jelenség hatására a legtöbbször alábbkábeleződött.
Medici zabolátlanul a WEBKÚPból eredezteti a „borsszem van a seggében” durva nyelvi fordulatot, valamint a „dugd fel magadnak”, balladé-emlékkörökben ma is használatos (b)anális beszédet, melyet általában erre a kérdésre válaszolnak: „Mit csináljak, ha nem számít a gépem?”
Ha e magyarázat az előző szócikkhez (>>internetalma) fűzött megjegyzésnél is súlyosabb el-szólásokkal, önellent-mondásokkal terhelt, arról azok a WEBKÚPok tehetnek, melyek átmérője jóval meghaladja az ún. tűréshatárt.

WEBKUP | Rovid tavu kapcsolat az interben, intervalluma 10 min - 3 h. Intervalium analis uton torteno beadasaval ez a vallum nohet, de semmikepp nem haladhatja meg az e-mail elkuldesere szant osszidot, osszel. A >WEBKUP> nem irhato le ekezetekkel, rola beszelni csak rebuszokban, vagy ekezet nelkuli betuk kiejtesevel szabad. Az interben elveszett uzenetekert is felelosnek tartott kapcsolatforma a format c: kifejezessel lehet eltavolitani, analis uton. Egy pszichiater egyszer azt irta, de nem mindent irt le akkor.

WEBKÚP |

             1) a hallucináció egy jól körülírható fajtája. A WEBKÚPot az érzi, aki tett vagy írt valamit, aminek nyoma maradt a világhálón. Az ajkak közt jelenti magát, tisztára olyan érzés, mint ama másik, amikor valakinek (mintegy meritokratikus alapon) szent meggyőződése, hogy ő szopta hegyesre a piramisokat. (Nagy valószínűséggel előidézte pl. a „Digitális Halhatatlanok” közibei bekerülés.)
             2) Az ún. anagrammaprímek egyike: nincs az az algoritmus, amely értelmes szót tudna kikeverni a betűiből.

WEBKÚP | A jeles brit csillagász, Joseph Webkoop tiszteletére róla elkeresztelt aszteroida, amelynek csúcsos alakja arra enged következtetni, hogy az űrtörmelékek sorába tartozik. Vélhetőleg még ebben az évszázadban Földünkbe ékelődik, jelentős károkat okozva. Ennek ellenére jövendő történészek mint az emberiség fejlődésének becsapódott mérföldkövét fogják értékelni.