Ha már megcsináltam, elérhetővé is tettem az eddigi legteljesebb kárpátaljai irodalmi linkgyűjteményt: Kárpátalja irodalma. Első szakmai visszhangjai elég jók, sokan üdvözölték a kezdeményezést. Főleg, hogy egy "Lista, de nem ügynök" című körlevéllel hívtam rá fel a figyelmet...

*

Ma több jó hírt is kaptam. Első, hogy a Peresztrojkácska CD-n is megjelent, s ebben a formában is megrendelhető (lásd a téjékoztatót), sőt, könyvesüzletekbe is elkerül. A másik, hogy az első vásárlói megrendelés is befutott a kiadóhoz.

Hasonlóan örültem annak is, hogy a Debreceni Disputa alighanem felvállalja a Pilinszky-projektumomat. Azzal, hogy korábban egy másik lapnál nem jártam sikerrel, kicsit el is ment a kedvem a folytatástól, de most szinte bizonyos, hogy inspirálni fog az új lehetőség. Nem is annyira az, hogy az egyes szonetteket publikálhatom, hanem hogy a tervezet "lefolyása" is nyilvánosságot kaphat. El is határoztam, hogy még mielőtt lefut az Egy mondat a... című interakció, megnyitom a szonettes alrendszert.

*

Bánatom is van: egy hete nem jön be a Bartók. Soha semmi baj nem adódott eddig, a Petőfit néha nehéz volt behangolni, de a Bartók mindig bejött tisztán, sztereóban, sistergés nélkül. Most meg szinte sehogy. Illetve ha sokáig állítgatom a keresőt, akkor annyit hallok, hogy valahol ott van az adó, de a zaj és egy környező orosz adás elnyomja. Nem tudom, a sugárzás erőssége lett-e sokkal gyengébb, vagy ami belebeszél és rámászik, az eddig nem volt itt. Mindenesetre sok órás napi zeneélvezetemtől estem így le. Persze fel vagyok szerelve rendesen CD-kel, MP3-akkal, de a rádió azért más...

*

Mivel már lecsengtek ezek a dolgok, talán kibeszélhetem, hogy mostanában megint nyilatkozatok és aláírási ívek találtak meg. Az egyik egy alkotóközösség voltaképp szimpatikus és üdvözlendő nyílt levele a nemzetstratégia és kettős állampolgárság ügyében; úgy tűnik, a jobboldal csúfos fiaskója után most a liberális értelmiség is rámozdul a témára. Mondom, a dolog inkább jó, mint rossz, de a személyre szóló felkérés ellenére valahogy mégsem volt indíttatásom, hogy a megszövegezésben részt vegyek és csatlakozzam a nyilatkozathoz. Ebben a témában én akkor is kívülálló akarok maradni, ha a dolog mint határon túliról, "rólam szól". Vagy éppen ezért.

A másik a Semjén Zsolt-féle kedves megszólalás elleni tiltakozó nyilatkozat volt, még a múlt héten. Bár a dolog bennem is erős visszatetszést keltett, mert, szó se róla, eléggé gusztustalan és aljas dolog összefüggésbe hozni a homoszexualitást a pedofíliával és "szakállas bácsit" említve - ezt a kódot ismerjük Döbrentei óta - még a zsidóságra is bélyeget nyomni, ráadásul mindezt (ez végképp abszurddá teszi a dolgot) a parlament emberi jogi, kisebbségi (!) és vallásügyi (!) bizottsága alelnökeként tenni; mégsem gondoltam, hogy alá kellene írnom a tiltakozást. Ez a helyzet más, mint a Döbrentei-ügy: ott egy író gyűlölködött, és én is író vagyok, radásul ugyanannak a szűkebb testületnek voltunk a tagjai. De Semjén Zsolttal hálistennek sem kollágák, sem tagtársak nem vagyunk. No meg aztán listám sincsen a meleg politikusokról, amivel Terry Black most zsarolást indított. Így együtt ez eléggé undorító.

Az picit meglepett, hogy Orbán ma reggel megvédte elvbarátját a tévében, szerinte nem Semjénnel, hanem az SzDSz politikájával van a baj. Viktorunk még ilyen penge dolgokba is inkább belefut, csak nehogy olyasmit találjon mondani, amivel több szavazót veszíthet az egyik oldalon, mint amennyit szerezhet a másikon. Különben az Ex láthatóan újra lendületben van (jobban, mint az ország), nagy sebeséggel pörgött a körcirkusz porondján, és most ezzel a konzultációs testülettel annyi port fog hinteni, amennyi csak belefér a nép szemébe. Bizony mondom, ha így folytatja, a derék magyar állampolgárok újra trónra helyezik. Ha így lesz, akkor meg is érdemlik, hogy boldogítsa őket a cáratyuskájuk. Ja, és alighanem Jókai Anna lesz a kultuszminiszter, Pozsgay pedig az oktatási.

*

Megjelent ez a kis velem készült interjú a KÁFÉban.