Vasárnap délután, mielőtt kb. 2 óra hosszára elhagytam a komputeres fedélzetet, a honlapom találatszámlálója 31-et mutatott, ami azt jelenti, hogy 00 órától ennyi egyéni látogatóm volt, tehát 31 külön olvasó. Ez egy átlagos vasárnapi forgalomnak felel meg. Amikor 2 óra múlva, este 8 körül frissítettem az oldalt, megdöbbenve (de örömmel) láttam, hogy a számláló az 50-et is elhagyta. Két óra alatt húsznál több látogató? Ilyesmi még a hétfő délelőtti látogatási csúcsidőben is ritkaság. Megnéztem egy másik számlálót: akkor éppen 8 olvasó volt on-line. Ez hihetetlen, vasárnap este soha nem volt még ilyen nyüzsgés nálam. Érdekes. Megnéztem azt is, melyik oldalamat töltötték le a legtöbbször. A február 11-i naplómat. De miért pont azt? Elolvastam, mi izgalmasat írhattam - de semmi különöset nem találtam...

No, lefeküdtem. Hétfő reggel megint csak szokatlanul magas találatszámot észleltem - és ugyanaz a régi naplóoldal volt a legolvasottabb. Érthetetlen! Aztán gyanakodni kezdtem... A kérdéses naplójegyzetben említem, hogy megjelent a neten a magyar ügynöklista (az a bizonyos szűkített és szakszerű), én is megnéztem, bár igazából nem is érdekelt. Vasárnap este aztán az összes hírműsor az új listától zengett a tévében. A netezők pedig lázasan keresni kezdték, de nem találták, mert az Indexen és másutt csak a hír szerepelt, a linket nem adták meg. Elkezdték hát keresni a Google segítségével, beütötték, hogy "ügynöklista", és a rendszer kidobta azokat az oldalakat, melyeken ez a szó szerepelt, így az enyémet is. Az egyik statisztikai szolgáltatás segítségével meg is állapíthattam, hogy a különböző keresőrendszerekből milyen keresőszavakkal bukkantak rá oldalaimra. Beigazolódott a feltevésem. 24 óra alatt közel 100 találat érte február 11-i naplóoldalamat csak azért, mert szerepel rajta a bűvös szó. Beütöttem magam is a Googléba - de az első 30 találat között nem szerepelt sem a honlapom, sem az ominózus listaoldal. Tovább meg nem volt türelmem keresni. De ezek szerint másoknak volt. Képzelem, mekkorát csalódtak...

Ma aztán egyik állandó olvasóm elküldte ennek a bizonyos kétes eredetű és alighanem személyiségi jogokat sértő listának a linkjét. Megint nem tudtam ellenállni, megnéztem. (Előtte, még tegnap este hosszú magyarázkodó levél K.A.-tól, aki szerepel a listán, miközben 91-ben átvilágították és 97-ben papírt kapott arról, hogy tiszta...) Bizony, még Kárpátaljáról átszármazott költőt is találtam rajta, és akár el is ámulhatnék, ki mindenki nevét olvashatni. Mégsem szörnyüldöztem és nem is tapsikoltam.

Az Indexszel szemben a linket nem titkolta el a Népszava, ebben a cikkében szerepel. De a Google is könnyen kiadja, épp csak jobb szót kell beírni, mondjuk azt, hogy: szakerto90 - és ez lesz az első találat..

*

Készítettem egy könyveimet bemutató új alrendszert abból az alkalomból, hogy megjelent a Peresztrojkácska, sőt, kiadóm jelzése szerint a Szembesülés is elhagyta a nyomdát. Az előbbi már szerepel az oldalon, az utóbbi rövidesen. LÁSD (Andrassew Iván nagyon kedvesen nyilatkozott naplójában a kiadványról és rólam: "Ma végre belemerültem Balla D. Károly Peresztrojkácska című virtuális kötetébe, amit dedikált is nekem. ... Őt nagyon kedvelem. Kiváló író. A feleségem most említette, hogy tanult róla a főiskolán. Akkor meg már klasszikus. Meg is érdemli, hogy tanítsák." - nőttem is azonnal egy nagyot a szememben. Köszönöm, Iván; és jó nyaralást Marokkóban.)