Tegnap este kis vendégség Báthoriékkal.

*

Munkakedv ezen a héten = 0. De azért ma a Forrásnak írandó lexikon-címszavakkal kicsit elbíbelődtem. Konzerv-anyagból is merítettem (a Szembesülés kéziratváltozatai kimeríthetetlenek...), de új ötleteket is kidolgoztam.

*

Kőszeghy cikke a szombati KISzóban. Milovánnak egy szerintem is teljesen téves felfogást sulykoló cikkére reagál. [Jan. 30-i naplómban ezt írtam ugyanerről: A mostanában ritkábban nyilatkozó Milován meg azt fejtegeti hosszan, hogy a KMKSZ és általában a kisebbségi érdekeket igazán védő szervezet (sem annak elnöke) semmilyen szín alatt nem lehet hatalompárti, és voltaképp nem is kívánnak képviselőik révén a helyi hatalomgyakorlásban részt venni, mert az megvetendő labancmentalitásra vallana, és csak kurucnak lenni üdvözítő. Kíváncsi vagyok, mit gondolnak ugyanerről a Milovánnál picivel bölcsebb és eredményesebb olyan "főlabancok", mint Csáky Pál vagy Markó Béla. lásd] Elemér okosan és részletesen fejteget valami hasonlót, és talán nem véletlen, hogy ő is éppen Markóra és Csákyra hivatkozik, hiszen a példa kézenfekvő. A hatalommal való együttműködés kérdéséhez való viszony különbözőségében látja a fő eltérést a KMKSZ és az UMDSZ között, amivel nagyjából egyet is lehet érteni. Bólogattam is cikkét olvasva, de aztán az utolsó bekezdésénél kikerekedett a szemem. Egyszerűen nem értettem, hogy jön ez ide, hogyan kerül a csizma az asztalra. Idézem:

... „Ami pedig a KMKSZ alelnökének történelmi körítését illeti: a Rákóczi-felkelést a felvilágosodás követte, mint ahogyan az 1848-49-es szabadságharcot és forradalmat a kiegyezés. Történelmi távlatokból nem csupán azt nehéz eldönteni, hogy minden egyes alkalomkor a kuruc vagy a labanc cselekedett-e helyesen, de még azt is, hogy bizonyos pillanatokban ki volt a kuruc, és ki a labanc.

Egy biztos: míg az ugocsai kisnemesek szinte egyként esküdtek fel Rákóczi, majd Kossuth zászlajára, addig a rácok (mai szóhasználattal élve: szerbek) mindkét történelmi pillanatban a magyar szabadságtörekvések legádázabb és legkegyetlenebb ellenfelei voltak.”

Hogy jönnek ide a rácok? Hümmögtem egy keveset. Aztán egyszercsak beugrott... Jól értem? Arra céloz a KISZó főszerkesztője, amire szavai olvastán asszociáltam? Valóban ilyen otrombaságot engedett meg magának? Hogy jön ahhoz, hogy sandán és rosszindulattal utalgasson bárkinek a származására!? Ennél visszatetszőbb dolgot nem is tehet egy írástudó.

*

Értesítés a pozsonyi Szabad Újságtól:

Tisztelt Balla D. Károly,

a helyreigazítást a lap 2005/7-száma lehozta ugyanazon az oldalon, melyen az Ön cikke szerepelt. Az internetre a webszerkesztőnk (egyhetes távolléte miatt) a 6-ik, és a 7-is számot egybevonva rakja fel.

Üdvözlettel

Oriskó Norbert
Főszerkesztő-helyettes

Na, legalább ennek az ügynek - lásd minapi jegyzeteimet - a végére is pontot lehet tenni.