Frisseim: |
|||||||
|
|||||||
Hírek
Kárpátaljáról: |
|||||||
|
|
05. jan. 25. |
7
éve írtam: Diólevéllel
|
napló, 98/jan. |
Vasárnap koradélután hirtelen ötlettel elhívtuk Ildikóékat estére. Hét közepén egyszer már eljutottunk a gondolatig, akkor nem értük el őket, aztán egyszerűen elfelejtettük, talán azért is, mert Jóskát is hívni akartuk, de ő meg Kijevbe utazott szolgálati ügyben. Így az egész ki is ment a fejünkből. De mivel az enyém vasárnap erősen megfájdult, és már a csillapítók sem segítettek, gondoltam, hátha a társaságban elmúlik. Így is lett. A majdnem spontán módon szerveződött alkalmat én amolyan tolószékavatónak mondtam, ők inkább valami utószületésnapnak vették, akárhogy is, akadt mire és mivel koccintani, kellemes és hosszú beszélgetést görgettünk majdnem éjfélég a szokásos témákról. Néha még a gyerekek is bekapcsolódtak (mármint Tamás és Csönge, mert Kolos éppen vizsgázgat Veszprémben), aztán persze elvonultak. Kivételesen a honlapomról alig esett szó...
A fotók nem sikerültek valami jól, ezért kicsinyítettem le őket ennyire (de még így sem ütik meg a családi album szintjét sem; elnézést a modellektől...). Különben, mint látható, a főfedőim nagyon népszerűek voltak, felpróbálás után Ildikó is, Tamás is a fején hagyta egész estére. * Két napi munkával nagyjából elkészültem azzal a kézirattal, amelyikről az előző jegyzetekben beszéltem. Végül is 20 írást válogattam bele. Utólag magam is csodálkoztam, hogy ennyi könyvbéli megjelenésre érdemes munkát találtam a 2000 utáni termésemből. 4-5 írást még ki is hagytam. Két ciklusba osztottam az anyagot, 10-ben irodalommal, 10-ben a közélettel és más általánosabb kérdésekkel foglalkozom. Holnap elküldöm, a többi már nem rajtam múlik... Korai publicisztikáim e-book kiadása pedig már a végéhez közeledik, nem is olyan sokára e-book-áruházba kerül. * Nagyon jó zenéket is hallgattam mostanában, csak úgy, „véletlenül” a Bartókon. A legérdekesebb Beethoven V. szimfóniája volt - Liszt zongaraátiratában! Így még soha nem hallottam, és Fellegi Ádám remekelt. De valamikor a napokban szólalt meg Borodin Polovec tánca és Muszorgszkij Éje a kopár hegyen. (Jó, jó, nem így kell ragozni - pedig milyen jól hangzik!) Így a kedvenc romantikusaimmal el voltam látva. * Megjött az első ez idei Bárka, benne három új versem: A mohó elalél | Időnek előtte | Tanácstalanul |