BDK KÖNYV

Balla D. Károly: Könyvek és könyvkritikák

Regény, novellák - könyvek és kritikák - Balla D. Károly - virtuális könyv, bemutató

2005 előtt megjekent BDK-kötetek. Érdekességek, leírások, írói műhelytitkok. Idézetek, szövegrészletek, szinopszis, annotáció, könyvismrtetés, kiadói ajánló. Alul: bibliográfia, könyvlista

Balla D. Károly: Élted volt regénye

Egy önmagát mintázó torzó. Besel-Budapest, 1998.

Az író oly rétegezetten ágyazza be a tapasztalati és a műbeli valóság közé a közölteket, hogy e két valóság átcsúszik egymásba, s ezzel ...kialakul egy olyan epikai játéktér, amelyben bármiféle „valóság” feltételezése otromba találgatás - Tarján Tamás

Balla D. Károly első regénye

- így emlegeti a szakma és így tudják az olvasók. Pedig nem. Vagyis nem pontosan. Az Élted volt regénye ugyan jóval hamarabb jelent meg, mint a Szembesülés, amely csak 2005 ben látott napvilágot, az 1998-as elsőség így vitathatatlan, ám a szerző életrajzi naplóiból és magában a regényben elhelyezett Werk-szövegekből az is jól ismert tény, hogy a Szembesülés már 1996 ban készen volt és kiadásra várt a Belvárosi Könyvkiadónál, mivel azonban nem kapott pályázati támogatást sem ebben, sem a következő évben, BDK elvette és más kiadóhoz (Tevan) nyújtotta be a kéziratot, ahol ez a sikertelenség megismétlődött. Végül a regény egy harmadik kiadóhoz került, és a pécsi illetőségű Pro Pannonia is csak másodszori pályázás után nyert támogatást a regény megjelentetésére, amelyre így 2005 ben került sor. Az is tény, hogy a várakozás évei alatt a szerző ezen a regényen szinte folyamatosan dolgozott, javítgatta, 2002 ben pedig alaposan át is dolgozta - ekkor alakult ki az a letisztultabb struktúra, amely a korábbi verzióban még átláthatatlanná tette a regényszöveget. Végleges formájában tehát a Szembesülés valóban másodikként készült el és jelent meg, de az első készre írás dátuma alapján mégis megelőzte az Élted volt regényét, amelynek megjelenési elsőbbsége azonban vitathatatlan. A szerző mindenesetre inkább a Szembesülést szokta első nagyepikai művének nevezni.

Az Élted volt regénye szövegén Balla D. Károly 1996 őszén (közvetlenül a Szembesülés első lezárása és kiadóba küldése után) kezdett dolgozni, erről 1996. decemberi naplójában tesz említést (az utolsó bekezdésben). Márciusban be is fejezte, így a regény cirka négy hónap alatt készült el. Kiadási körülményei eléggé sajátosak, szépirodalmat ritkán gondozó, nem szokványos kiadó műhely vállalta megjelentetését. Ez a műhely a Basel székhelyű Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem lektori részlege volt, amely Balla Bálint berlini szociológus vezetése alatt állt (a szerzővel csak névrokonok). Sajátos tény, hogy a tradíciókhoz erősen ragaszkodó, akár konzervatívnak is mondható szellemi műhely elsőre igent mondott egy virtigli posztmodern regényre. A nemzetközi tagságú magyar szervezet a kiadványt ezzekkel a sorokkal ajánlotta olvasói figyelmébe:

Szeretettel bocsátjuk útjára Balla D. Károly jeles ungvári író legújabb munkáját.

Kezdettől fogva feladatunknak tekintettük, hogy a nyugati magyar irodalom és tudomány értékein kívül a Kárpát-medence magyar kultúrájának méltatlanul mellőzött egy-egy kiváló művét is eljuttassuk az olvasóközönséghez. E hagyományunkhoz a tilalmak megszűnte után is hívek szeretnénk maradni és így külön öröm számunkra, hogy Magyarországon, Erdélyben és Szlovákiában született művek kiadása után most az ukrajnai magyar irodalom hangját szólaltathatjuk meg. Szerzőnk e műve egyik részletével a Holmi című igen rangos folyóirat pályázatán díjat nyert, a Nemzeti Kulturális Alap pedig egyéves alkotói ösztöndíj megítélésével segítette elő a munka egészének létrejöttét.

Biztosak vagyunk abban, hogy az olvasó tetszéssel fogadja az Élted volt regényét és ebből az alkalomból is megállapítja: Kárpátalján is születik olyan kiváló irodalmi alkotás, amelyben az európai kitekintésű formai kísérletezés kitűnő keretet adhat egy kis magyar világ életéről hírt hozó sokrétű cselekménynek.

BALLA D. KÁROLY (1957-)
ÉLTED VOLT REGÉNYE

Balla D. Károly, a kárpátaljai magyar irodalmi középnemzedék meghatározó alakja 1998-ban megjelent művében - tőle megszokottan - kísérletező posztmodern játékot űz olvasójával. A talált szöveg problematikáját felvető regényben egy író-szerkesztő (akiben felismerhető a szerző) vegyes műfajú és vegyes színvonalú, kétes eredetű kéziratcsomagot kap. Mindennapos eset lenne, ha az író ezt a regénynyitó eseményt nem vonná be korábbi fiktív literátoralakja, Tsúszó Sándor "mitológiájába". Az Élted volt regényének álirodalmisága, játékossága ugyanis nélküle nem lenne dekódolható. Amint a regénybeli regényíró írja önmagát, egyben személyiségként is átrendezi magát. Az átrendeződés olyan fokú, hogy a könyv egyik alkotója átrendeződik a kötet másik alkotójává. Alkotó egó(k) és magukat mintázó szövegek alakulásainak, határsértéseinek eredményeképp a mű befogadása során az olvasó is kénytelen átrendezni a szöveghez (és a textus vélhető szerzőjéhez) való feltételezett viszonyát. Az egyik író (Ákos) maga is torzó: egy részegen elszenvedett baleset következtében megnyomorodott. Az Élted volt regénye eredendően az ő (a regényhős író) szellemi terméke, de az is lehet, hogy az Agnosztosz (Ismeretlen Szerző) néven aposztrofált ködalaké. Balla D. Károly koncepciója szerint a regény feladványként is megfogalmazza, mintázza önmagát, hiszen többszörösen rétegezetten ágyazza be az eseményeket a tapasztalati és műbeli valóság közé. Így válik a magát emberből torzóvá mintázó (nyomorékká rontó) könyvbeli író Ákosból Agnosztosszá, vagyis névvel jelöltből neves névtelenné. Eközben az olvasói magatartás sem lehet mentes a torzólét élményétől. A kortárs próza izgalmas alkotói vállalkozása egyik részletével a Holmi című rangos folyóirat pályázatán díjat nyert.

S ha már ezt a minősítést szóba hoztuk: a művet egyik értő kritikusa, Tarján Tamás helyezte el a posztmodern trükkregény kategóriájában, ilyen indoklással:

Az író (Balla D.) oly rétegezetten ágyazza be a tapasztalati és a műbeli valóság közé a közölteket, hogy e két valóság átcsúszik egymásba, s ezzel kialakul egy olyan epikai játéktér, amelyben bármiféle „valóság” feltételezése otromba találgatás, személyek, helyzetek, sorsok, művek inszinuálása lehetne. (A valóságszintek e relativizálásának műszavaként Milosevits Péter készülő habilitációs előadásának vázlata a posztmodern trükkregény terminus használatát ajánlja.)

Ha a Balla D. Károly művében érzékelhető nagyszabású és jól végiggondolt – sajna, nem mindenütt ilyen jól megírt – törekvésekre ügyet sem vetnénk, semmi nehézséget nem okozna a könyv csevegő ismertetése. S elég lenne a talált szöveg problematikájával foglalkoznunk. Egy író-szerkesztő (akiben akár, sőt elsősorban Balla D. Károlyra, a kárpátaljai magyar irodalmi középnemzedék meghatározó alakjára utaló vonásokat látnánk, ha az ilyesféle azonosító kísértésekre nem hunynánk be rögvest a szemünket) vegyes műfajú és vegyes színvonalú, kétes eredetű kéziratcsomagot kap. Mindennapi eset.

Mindennapi eset lenne, ha az író ezt a regénynyitó eseményt nem vonná a Tsúszó Sándor-mitológia körébe. Az Élted volt regénye ugyan nem sorolódik a közelmúlt legnevezetesebb fiktív literátorának, a többek közt emlékkönyvvel is büszkélkedhető Tsúszónak, az összmagyar irodalmi kollektíva – no jó, a fiatalabbak – bravúros kreatúrájának kultuszába, ám nélküle (a fikcionalitás, az álirodalmiság, a játék nélkül) sem mi nem dekódolhatnánk az írottakat, sem a regénybeli regényíró (egyelőre: „Balla D.”) nem juthatna el a paksaméta – a mindkét oldalukon gépelményt hordozó lapok – nagyjából helyes sorrendbe forgatásáig.

Van tehát – öt különféle jellegű, később szerephez jutó mottóval felröptetve – az első félszáz oldal. Ennek történetmondója – a küldeménnyel megáldott-megvert szerkesztő – önmaga felőrlése, „mintázása” árán, megfeszített elmemunkával – végére jár Az Agnosztosz-rejtélynek (végére…?). Ehhez magától Agnosztosztól is rendszeres, ironikus – egyben agresszív – segítséget kap. Ebben a kötetharmadban a dokumentációs álcázású eseménytörténet észrevétlenül csúszik át takarékos fogalmazású szépírói produktumba. Intellektuális mesterfogásai helyenként Edgar Allan Poe borzongást keltő izgalomáriáival rokonok, holott szívesen dolgozik a pontról pontra haladás hűvös technikájával: végigírás helyett inkább jegyez és jegyzetel (a torzóval jelöli a teljes mondatot, hiányos közléssel a teljes közlést).

A II-vel jelölt második nagy regényegység – Ákos regénye – az, amit az alvókúrás idegkimerülésig zuhant szerkesztő összerakott (az…?). Ehhez csatlakozik a IV.: a Maradék lapok. Itt jönnek a bajok, e kettőnél. Ákos regénye ugyanis a lehető legbanálisabb epikai tucatáru. Nem is lehet más, mert mint Balla D. Károly Élted volt regénye című regényének része nem múlhatja felül a nyomozási-összeillesztési fejezet (mint regényrész) színvonalát. Mégis másnak, jelentősebbnek kellene lennie – különben miért veselkedett neki a szerkesztő az összerakásnak. Nem pusztán az összerakásért – ezen a lelkesedési szinten réges-rég túljutott –, hanem mert szimata majdnem-remekművet sejtett (s mert az egész szövegrekonstrukciós akció fedőneve: Tsúszó). A talált szövegek – másfelől a trükkregények – szinte kikerülhetetlen csapdájába lép a szerző (Balla D.), s vele magunk is csattanni érezzük a szövegvasat. A nagy literátus ötlet, mely azonban elsőrendűen és játékelvűen önmagára irányul (részint negligálja is önmagát), nem képes kiszabadulni a szűkebben vett irodalomból, s bár ilyen vagy olyan bölcseleti vagy életmodelleket kellene szolgálnia, a saját kengyelfutójaként rohangászik, önmaga előtt, mögött, s legtöbbnyire önmagában. (Ez sokszor a jó öreg Borgesnél sincs másképp.) Az irodalmi műalkotásnak a műbe épített önreflexiója (az írás menete, fázisai, technikája stb.) mint minta önmagában nem ér föl az élet, a létezés (ön)reflexióival. Vagyis irodalmi műben csakis az önmagára figyelő nyelv, önmagára figyelő „irodalom” által képződhet meg az élet, de ha csakis az irodalom képződik meg, édeskevés képződik meg az életből. Az Élted volt regénye részlegesen marasztalható el ebben a vétekben. A dilemmával Balla D. Károly tisztában volt. Orvosolni azzal próbálta, hogy Ákos regénye voltaképp nem más, mint maga az Élted volt regénye – ez azonban Balla D. Károly Élted volt regénye című regénye felől nézve már nem igaz. Az oda-vissza játékban Ákos nem elég jó partner, ámbár ő a jobbik játékos (ez a paradoxon a regény sakkmotívumában is életre kel: a rosszabbik játékos játszik jobban, s ezzel kétoldalúan elrontja a partit). Az orvoslás másik – slusszpoénszerű – módja az, amit nem árulhatunk el, mivel a recenzió olvasója már úgyis tudja. A „külsőleg” használatos epikai gyógymódok közül a számítógép betűtípusainak váltogatása, a tipográfiai változatosságban lelt gyönyör kelleti magát. Kár, hogy a nyomtatási módok sokszínűsége nem válik automatikusan a beszédmódok, nézőpontok változatosságává is. Az egyszerű elkülönítő, tagoló funkciót – magyarán: a szerkesztést, a súlypontozást a ténta és a kalamáris korában is ismerték már. A számítógép betű- és jelállományának variabilitása egyre-másra belehazudja, - illuzionálja magát az irodalmi művekbe (ezzel nem a számítógépes irodalom gazdag lehetőségeit tagadjuk, hanem az álszámítógépes irodalmat, a „simán” ornamentikus eljárásokat kifogásoljuk).

Balla D. Károly: Világvége

Balla D. Károly: Világvége. Válogatott novellák. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2002.

Úgy gondolom, hogy megvalósítható volna a Világvégének egy Heideggerre épített olvasata. Heidegger filozófiai műnyelvének számos Balla D. „párhuzama” lehetséges - Kovács Imre Attila

Válogatott novellák?

A kiadó a szerző megkérdezése nélkül a borítón, igen hangsúlyos módon szereplteti a Válogatott novellák megjelölést. Ez azonban teljességgel félrevezető, téves, hamis meghatározás. Balla D. Károlynak korábban két novelláskötete jelent meg, de ezekből az opuszokból egyet sem vett át, tehát EGYETLEN EGYET SEM VÁLOGATOTT BE a Világvége című könyvbe, abban csupa új, novelláskötetben előtte nem szerepelt kisepika olvasható. Egyetlen olyan akad, amely korábban esszé- és publicisztikai kötetében (tehát nem szépprózaiban) jelent meg, afféle dokumentumnovellakánt (Az utólsó híd). BDK éppenhogy új novelláival kívánt előrukkolni, mert érezte, hogy korábbi próbálkozásai eléggé erőtlenek voltak, eddigre azonban megtalálni vélte prózaírói hangját és úgy érezte, valóban igényes kisprózákat sikerült összegyűjtenie.

Egyik kritikusa, Kovács Imre Attila írja:

Balla D. Károly iróniája és szövegkezelése – bár környékezi a dekonstruktivista szkepszis – mégiscsak vállalja a „helyreállítás” írás-kísérletét, azt, hogy nyelvileg létre-fogalmaz valami elmúlásra ítéltet, tehát esze ágában sincs letenni a tollat. Komolyan szemügyre veszi a kaleidoszkópikusan kavargó színes valóság darabok ábráit, lám, minden Egész eltörött, s ami egészként mutatkozik meg, az is csak a látszat teljességével szédít. [Pszeudo-nosztalgikus, késő-modern szövegei a metonimikus elbeszélés hagyományait követik, de emellett megjelenik bennük a mozaikos szerkesztésre való törekvés is.] Az így értett „helyreállítás” középpontjába viszont nem a „virtuálisan fennálló »Isten Országát« helyezi”, sőt, meglehetősen profán mitológiát fundál, Isten és ördög nélkül valót. Novelláiból hiányzik az égi ítélőszék morális, reguláló fensőbbségének vélelme, hősei és töprengései egy „istentelen” világ síkjában hánykolódnak. De híján van a sötét elemnek is, nincs ördög, „aki mindig annak ad igazat, akihez egyezményes és szerződéses szálak fűzik, s akiből az ördög énje is hasznot húzhat.” Ebben a világvégében tehát nem szerepel az utolsó, nagy igazságszolgáltatás két főalakja. Nincs dolguk, hiszen az ember immár nem lelkes lény. Balla D. az ember alkonyát, „derűs halálát” parafrazálja írásaiban, aki fölött ítélkezni sem érdemes, s időnkénti kedves esetlensége egykori nagyságának halvány visszfénye csak. [Eközben sikerült elkerülnie a műfaj egyik csapdáját: mint elbeszélő nem akart az „utolsó ember” pozíciójában tetszelegni. A megrendült rend „közérzője” és krónikása nem szentként vagy géniuszként süpped a semmibe, csupán áthatja a létérzékelési szárnyaszegettség és az ontológiai mélabú.]

A transzcendencia, a közvetlenül adotton túlmenő megtapasztalás sajátosan van jelen a novelláskötetben. Ismét (az eszkatológiáról szóló) Balassa szövegből merítek: „… a »vég« félrevezető külső metaforikája és szimbolikája által elmondja a véget újra és újra(kezdve), hiszen semminek sincs vége; csak határa. A határnak pedig két oldala van, innenső és túlsó.” A Világvége deszakralizált apokalipszise az innenső „parton” ragad, mégis, az a sokat emlegetett „semmi” inkább az érzéki világ hemzsegésének pars negatívája, és nem a túlsó oldal üressége. A világnál is van „innensőbb”, mondjuk úgy, mint Heidegger [Úgy gondolom, hogy megvalósítható volna a Világvégének egy Heideggerre épített olvasata. Heidegger filozófiai műnyelvének számos Balla D. „párhuzama” lehetséges] Lét és idő című filozófiai monumentumában: „A világ mintegy »kívülebb« van annál, mintsem hogy objektum lehessen. A »transzcendenciaprobléma« nem redukálható arra a kérdésre, hogy miként jut a szubjektum kívülre az objektumhoz, ahol az objektumok összességét a világ eszméjével azonosítjuk.” Tanulságos és bizonyos fokig megrendítő, hogy a „világot” a világon át elérő transzcendenciának a szorongás és az otthontalanság a velejárója. Ez a határon túli magyar irodalom transzcendáltságának egyik bizonyítéka [Tüske László A mitikus világkép és a mitológia című dolgozatából idézek: „Az eredetmítoszok szerint az isteni erő a semmiből, a káoszból teremtette a világot. Ahol ez megtörtént, ott van a világ közepe, ott érintkezik egymással a transzcendens és az immanens világ.” Annyival toldanám meg a gondolatot, hogy ezzel a kozmogónikus ponttal rögzíthető a világ közepe és a világ vége is, a teremtés és az újrateremtés egylényegűsége miatt.].

Irodalom és internet - virtuális könyvek

Balla D. Károly forradalmi újításának a lényege abban áll, hogy értelmezésemben a virtuális könyv mint olyan merőben különbözik az e-könyvek bármilyen formájától. Az elektromos, digitális, online stb. könyvek közös tulajdonsága, hogy van szövegtestük, amely megjeleníthető, amely olvasható és akár ki is nyomtatható. Ezzel szemben a virtuális könyvnek nincsen hagyományos értelemben vett szövege, megalkotottsága más természetű, továbbá pedig létezése csupán és kizárólag a virtuális térben, a virtuális valóság értelmezési tartományában ragadható meg, onnan kiemelni lehetetlen, mert az ilyen kísérlet során a virtuális könyv megszűnik virtuális könyvként létezni. Zsidó templomba is képtelenség a római császár szobrát bevinni, mert ha megteszik, attól kezdve az már nem zsidó templom. A virtuális könyvnek a képzetes térből való kiemelését tehát nem törvény vagy szabály tiltja, hanem a lényegéből fakad, mint ahogy a felhő lényege is saját felhőségében foglaltatik: amint lecsapódik vagy feloszlik, már nem felhő többé, hanem eső, hó, jég, vagy láthatatlan páratartalom. A virkönyv is ugyanígy megszűnik önmaga lenni saját életterén kívül.
A képzetes, immaginárius, virtuális könyv nem csupán minden nyomtatott társától különbözik élesen, hanem ugyanígy nem téveszthető össze semmilyen digitális kiadvánnyal vagy e-bookkal, még csak nem is hasonlít rájuk. További részletek: Mi a virtuális könyv?

Balla D. Károly: Vakcina. Liber-All Kiadü, Világhló, 2003.

Balla D. Károly: VakCina - Virtuális könyv

György Péter: Minden mindennel - a ValkCina c. virtuális könyv virtuális bemutatójának megnyitója

A virtuális könyveknek virtuális olvasóik vannak, akik végül mégiscsak meglel(het)ik egymást, túl és innen és téren és időn. A virtuális könyvek a hálózat által léteznek, kiadási idejük semmi egyéb, mint meghirdetésük napja (ez itt), de mindez nem jelenti azt, hogy a könyv aznap változatlan formában, immár készen az olvasók rendelkezésére áll. A hagyományos könyv megjelenése napján immár változatlan formában áll rendelkezésre, a virtuális könyv bejelentése napján kezdi meg életét. A változó formák között, mintegy életre lel, a szerző (ha van) immár mit sem tehet, mint egyike lesz azoknak a lehetséges alkotóknak, társaknak, akik alakítják, folytatják, el- és kisajátítják a szöveget. Habent sua... ugyan milyen sorsuk lesz a virtuális könyveknek: ez minden eddiginél jobban múlik rajtunk, akik amikor olvasunk, akkor egyen társtettessé válunk. A szerző halott (lehet), az olvasó nagy órája most jött el: az olvasat egyben boldog szabad rablás ideje, a virtuális könyv írója (írói) kifejezetten kérnek minket arra, hogy vegyük el az asztalról, ami mienk. Mi, akik BDK vendégei vagyunk ezen az első magyar virtuális pikniken, hadd legyünk hálásak néki, hogy fellelte a titkos írót, megszerezte számunkra a szöveget (írta-e?), meghívott mindannyiunkat magához, szövegéhez, magához, a hagyományhoz, annak újitásához.

Hát akkor gyerünk: olvasni, írni, kommentálni, összekeverni mindent mindennel.

SEO-eszközök, honlapoptimalizálás

Google keresőmarketing

Bármilyen céllal készüljenek is eredetileg, de a világhálóra került weblapok csakis tartalmi optimalizáló tevékenység és linkprofil építés segítségével nyerhetik el vezető helyezésüket A Google keresőtalálatok között. Ehhez előbb keresőszempontú honlapanalízisre van szükség, amelyet a SEO-Google keresőmarketing-szakértő végez el. Ennek során derül ki, hogy milyen megkerülhetetlen tartalmi fejlesztésekre szorul az adott weblap, majd milyen online marketing folyamatok hozhatják meg a kellő forgalmat. Vagyis elkerülhetetlenül szükséges, hogy először a laptop szervizt üzemeltető cég honlapja formailag maximálisan keresőbarát, tartalmában pedig releváns legyen. Csak ezután következhet - másodszorra - a linkhálózat felépítése. Ez gyakran tematikus blogposztok írása segíti elő, a blogtuningok minimum négy-öt, de leginkább hathavi futamidővel hozzák meg a várt eredményt, vagyis a keresőben az első helyre kerülés lehetőségét.

naplókönyv

válogatott versek

regény: tejmozi

ezredforduló - manzárdőr

magyarul beszélő könyv

szembesülés

Tartalommarketing:

Kognitív viselkedésterépia

A szorongásos fóbiák és a pánikbetekség és az agorafóbia leküzdésére

Kognitív viselkedésterápia otthon c. könyv

Szöveg: Jelentkezés videós távoktatásra: kognitív viselkedésterápia

Műfajteremtés: Irodalmi pszichodrámák pánikbetegség kezelésére

Laptop alkatrészek

A nagy laptop-szerviz-könyv: Webáruház és szerviz ajánlata: Videokártya, SSD meghajtók, monitorok, LCD képernyők, tablet érintőkijelzők, notebook akkumulátor töltő és billentyűzet nagy választékban. Laptop szerviz Budapest - javítás és alkatrész csere, beszerelés - Laptop és tablet akkumulátor töltő csere garanciálisan Buda és Pest szakboltjaiban, netbook kijelző és billentyűzet szerviz és optimalizálás alatt álló webshop-honlap. Webáruház X - online PC-hardver szakbolt és laptop javítás - Budapest javító szerviz - honlap optimalizálás Google szempontok szerint - SEO-műhely, Google helyezés javítás

BDK Könyv, könyvek. Elted volt regénye

Balla D. Károly - Könyvek. Fülszöveg, szinopszis, ajánló

Balla D. Károly honlapja: Könyvek és könyvkritikák. BDK Könyv: szépirodalom, vers, líra, regény, epika, publicisztika, novella, próza, kritika, színmű, dráma, könyvkiadó, megjelent új könyv, posztmodern regény, avantgárd vers, elemzés és kritika, internet és irodalom, balla d. károly: blog, honlapok, prózamű, weboldal optimalizálás, google-seo keresőoptimalizálás, keresőmarketing tippek. Kortárs magyar irodalom: Balla D. Károly könyvei, művei az interneten. Kognitív viselkedésterápia: abszurd pszichodráma projektum. Virtuális könyv, könyvbemutató. Honlap SEO optimalizálás Google kereséshez - első helyre kerülés, google helyezés javítás kereső marketing eszközökkel.

Balla D. Károly - teljes könyvlista ( 2013-ig)

Alább könyveim kronologikus listája olvasható 2013-ig bezárólag, a bal oldali borítókra kattintva egyes könyveim weblapjai nyílnak meg - ezeken tartalomjegyzékek, fülszövegek, ismertetések olvashatók, illetve tovább lehet lépni a lehívható szövegrészletekhez, a könyvről írt kritikákhoz, más kapcsolódó oldalakhoz... Az alábbi listára hagyományos önálló szerzői könyveim mellé felvettem: a) egyetlen műfordítás-kötetemet; b) a kettőnél nem több társzerzővel kiadott köteteket; c) virtuális és digitális könyveimet.

Álmodj zenét. Versek. Uzshorod, Kárpáti Könyvkiadó, 1979.
Recsitativi. Versek ukrán nyelven. Ford: Ivan Petrovcij. Kijev, Mology Kiadó, 1983.
Tágulok a Világegyetembe. Versek. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984.
Valahol tűz van. Elbeszélések, kisregény, színmű. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
Sorsomhoz szegezve. Versek. Ungvár (Uzsgorod), Kárpáti Kiadó, 1990.
Hóban és homokon. Versek. Hatodik Síp, Budapest–Ungvár, 1991.
Kis(ebbségi) magyar skizofrénia. Publicisztikák. Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.
Karnyújtásnyira. Elbeszélések, novellák, két színpadi mű, regényrészlet. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993.
Árokszélen. Versek, képversek. Pannónia Könyvek <Pécs, 1996>
Élted volt regénye. Egy önmagát mintázó torzó. Regény. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Budapest, 1998.
Reggel madár, délben kötél. Társszerzők: Füzesi Magda, Berniczky Éva. Pánsíp-UngBereg, Ungvár–Budapest, 1999.
A topáz illemtana. Társszerző: Berniczky Éva. UngBereg Alapítvány, Budapest, 1999.
Halott madárral. Válogatott és új versek. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 1999.
A hontalanság metaforái. Publicisztikák, esszék, vallomások. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2000.
Ne gondolj a fehér elefántra. Öt színpadi játék. Pánsíp–Ungbereg, Ungvár–Budapest, 2000.
Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2000.
A Magyar Dráma Napja a József Attila Színházban, 2000. szeptember 21. Benne: Az illetéktelen c. alkalmi színdarabom. Társszerzők egy-egy hasonló művel: Láng Zsolt és Szabó Palócz Attila. – A József Attila Színház kiadása, Bp, 2000 (a könyv 100 db számozott példányban jelent meg).
Iván Kricsfalusij versei. Ford.: B. D. K. Ungvár, 2001.
Világvége. [Válogatott] novellák. Pro Pannonia Kiadó <Pécs, 2002.>
VakCina. Virtuális könyv. Liber-ALL, Világháló, 2003.
Peresztrojkácska. Válogatott publicisztikai írások, 1985-1990. (Az Ung Ungvárnál… c. sorozat 1. része). CyberBooks Kiadó, 2005. (e-book)
Szembesülés. 121 fragmentum egy regényhiány környezetéből. Pro Pannonia, Pécs, 2005.
2000±3. Az ezredforduló hét esztendeje. Egy manzárdőr naplója. Pro Pannonia, Pécs, 2007.
A Pilinszky-projektum. Savaria University Press, Szombathely, 2008
Magyarul beszélő magyarok. Esszék, publicisztikák, írójegyzetek. EÖKIK, Budapest, 2008.
Harmadvalaki. Versek 1999-2008. Savaria University Press, Szombathely, 2009.
Széles az alagút. 73 limerik. BDK Online, Világháló, 2011, (e-book)
Tejmozi. Regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2011.
Kő és árnyék. Versek 2011-1978, Kárpáti Kiadó, 2012.
Az utolsó futamok (naplójegyzetek). Pro Pannonia, 2013.
Összes esküvésem. Cédulás gyilkos az alagútba, Liber-All, 2023.