Műfajok szerinti listák

Ugyanaz a magyar nép termelte ki magából Orbánt és Gyurcsányt, ugyanannak a népnek a sarja a magyar futballhuligán és az őt tehetetlenné tétele után vesén rúgó magyar rendőr. Kis országnak csak egyetlen csőcselékre telik, szól a cinikus kijelentés, normális esetekben azonban a csőcselékre nézve visszatartó hatása van a hatalmi tekintélynek és a kiegyensúlyozott politikai elitnek. Ma azonban nem ez történik Magyarországon: az elit viselkedik csőcselék módjára, parlamenti szinten folyik a hazaárulózás, kormányfői szinten a kurvaországozás, a köztársasági elnök és az alkotmánybíró szintjén a kezet nem adás és kezet nem elfogadás. >> Lyukas zászló, kapanyél

A kárpátaljai magyarságon belüli megosztottság kiéleződése – mint krízisjelenség – a 2006-os választások előtt

Az UMDSZ tárgyalási szándékát, kezdeményezését egy szomorú esemény előzte meg. 2005 májusában hosszas betegség után elhunyt a kárpátaljai magyarság legújabbkori történelmének talán legmeghatározóbb politikai tényezője, Fodó Sándor. Már a hatvanas években polgárjogi akciókban vett részt, a hetvenes és nyolcvanas években egyetemi oktatóként magyar fiatalok százait oltotta be nemzettudattal, a szűkebb-tágabb baráti társaságához tartozókat pedig óvatos ellenzékiséggel is. A peresztrojka előrehaladtával valóságos motorja lett a magyar érdekvédelmi szerveződéseknek, nem kis mértékben éppen neki köszönhető, hogy 1989 februárjában elnökletével megalakulhatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Ugyancsak ő kezdeményezte és ő lett az első elnöke 1991-ben annak az országos, összukrajnai politikai csúcsszervnek, amely a kárpátaljai, a lembergi (lvivi) és a kijevi magyarok szervezeteinek a résztvételével jött létre Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) néven. Hogy mindkét formációt ő álmodta meg és hívta életre, annak azért van sajátos jelentősége, mert mára, mint láttuk, éppen ez a két tömörülés folytat kíméletlen belharcot Kárpátalján, és mind az ukrajnai, mind a magyarországi nagypolitika más-más oldalán kötelezték el magukat.

A széthúzás jelei igen korán megmutatkoztak. Fodó Sándorról kiderült, hogy vezetőként nem csupán integráló, hanem megosztó személyiség is. Vehemens természete, szertelensége, ígéreteiről való gyakori megfeledkezése, az elvek és a gyakorlat összeegyeztetésében mutatott gyengeségei, egyeztetés nélküli „titkos paktumjai” a helyi és a magyarországi hatalommal sok kellemetlenséget okoztak mind közvetlen munkatársainak, mind a tagságnak. Őmiatta tört ki az első „botrány” is 1990-ben (a most várhatóhoz némiképp hasonlatos helyzetet eredményezve). A korabeli bírálatok szerint: „A köztársaság Legfelső Tanácsának hosszú idő után először nem lesz magyar képviselője. Ez a kudarc egyértelműen a KMKSZ megosztottságából fakad.” „A KMKSZ is aktívan közreműködött annak érdekében, hogy ne legyen magyar nemzetiségű parlamenti képviselő. Például azzal, hogy Fodó Sándor a KMKSZ nevében arra hívta fel a beregszászi járás lakosait, hogy Vaszil Sepára szavazzanak. Vagy akkor, amikor >> Magyarul beszélő magyarok