Baloldali értelmiségiek állásfoglalása a népszavazásról NOL • Népszabadság Online • 2004. december 9. Galló Béla, Juhász József, Krausz Tamás, Szalai Erzsébet, Szász Gábor, Tamás Gáspár Miklós és Susan Zimmermann megalakította a Baloldali Értelmiségiek Társaságát azzal a céllal, hogy „az írástudók politikai és intellektuális felelosségétol vezérelve idonként véleményt nyilvánítson társadalmunk fontos kérdéseirol” – hangoztatják elso közleményükben, amelyet a népszavazásról adtak ki. Alábbiakban a szöveget teljes terjedelmében közöljük. 1. A magyarországi társadalom ügydöntő népszavazással – helyesebben: a népszavazás eredménytelenségével – kinyilvánította, hogy nem óhajtja az állampolgársági kötelék úgynevezett effektivitási elvét feladni, s az ország területén való állandó tartózkodás és lakóhely nélkül kiterjeszteni az állampolgárság intézményét.Az adott országterületen lakó, állampolgárokból álló népesség alkotja azt a politikai közösséget, amely megválasztja a főhatalom gyakorlóit, az országlakosok etnikai származására való tekintet nélkül. 2. A politikai jobboldal és vezető pártja, a Fidesz – felelőtlenül átvéve egy szélsőjobboldali, átgondolatlan kezdeményezést – súlyos lelki és társadalmi károkat okozott a magyarországi politikai közösségnek és az utódállamokban élő magyar nemzeti kisebbségeknek. Félrevezette a közvéleményt, és azt a hamis benyomást keltette, hogy Magyarország cserbenhagyta a határokon túli magyarságot, ezzel pedig jelentős népcsoportokat fordított szembe egymással. 3. Elutasítjuk a Magyar Szocialista Párt viselkedését is. A szocialista párt a népszavazási kampányban hangulatot keltett a bevándorolni, áttelepülni szándékozók ellen – és így közvetve a határokon túli magyarság ellen is. A baloldalnak hagyománya és feladata a kiszolgáltatottak és szenvedők védelme. A bevándorló-ellenes hangulatkeltés a szélsőjobboldal sajátossága. 4. A magyarországi kormányok évtizedek óta hitegetik a külhoni magyarokat, szószegő viselkedésüket újabb hiteltelen ígéretekkel tetézik, miközben a Magyar Köztársaság hatóságai a legridegebben, olykor kegyetlenül bánnak a szomszéd országokból hozzánk tartó ideiglenes vagy tartós munkavállalókkal, áttelepülőkkel, akiknek az elsöprő többsége magyar. 5. A Magyar Köztársaság kormányának most az a dolga, hogy – az ország gazdasági helyzetére is tekintettel – megkönnyítse a munkavállalási és letelepedési engedélyek kiadását, az áttelepültek állampolgársághoz juttatását vagy honosítását, a mindeddig tíz évnyi folyamatot legfeljebb egy évre rövidítse, és világosan megmondja az igénylőknek, mire számíthatnak. Azoknak pedig, akiket befogadtunk, kézzelfogható segítséget kell nyújtanunk, s minden kérelmezőnek meg kell adni a tiszteletet a testvériség szellemében. 6. Az ország vezetőinek meg kell érteniük, hogy a közjavak – köztük a társadalombiztosítás és az egészségügy – további privatizálását a közvélemény nem óhajtja. Bár az első népszavazási kérdést szakszerűtlenül és zavarosan tették fel a kezdeményezők, s erre a kérdésre sem érkezett eredményességhez elegendő „igen” válasz, emellett sokkal többen tették le a garast – igaz, többen a leggazdagabb budai kerületekben, mint a koldussszegény keleti megyékben… A közjavak állami tulajdonban tartásáról – s mi ennek vagyunk a pártján – széleskörű, elmélyült és komoly vitát kell folytatni, mielőtt a következő népszavazási kezdeményezés is készületlenül éri a felelős elméket. 7. Annak ellenére, hogy elégedetlenek vagyunk a jelenlegi berendezkedéssel, elutasítjuk a szociális és szociálnacionalista demagógiát. Magyarország ennek következtében került most igen nehéz helyzetbe, s ennek kell elejét venni a jövőben.