Balla D. Károly
író (szerkesztő, virtualizátor, blogger, imaginátor...). 2007-től posztumusz író

(Röviden:) 1957-ben született a kárpátaljai Ungváron, ma is itt él családjával. Szülővárosában érettségizett és folytatott egyetemi tanulmányokat. Közben volt laboráns, évekig tankönyvkiadói korrektorként és szerkesztőként működött. 1989-től szabadfoglalkozású; folyóiratokat, kiadói műhelyeket, internetes honlapokat alapított és tart fenn.
    1973 óta publikál. Versei, novellái, esszéi a magyar nyelvterület számos orgánumában jelentek meg, több tucatnyi antológiában, gyűjteményben szerepel írásaival. Húsz önálló könyve jelent meg, számos díjban és szakmai elismerésben részesült.
     2007-ben virtuális öngyilkosságot követett el, azóta posztumusz műveit írja és publikálja.

(Részletesen:) 

  • 1957. jan. 17. Ungvár (Kárpátalja, Ukrajna)

Tanulmányok

  • 1974 - szülővárosában érettségizik
  • 1974-1987 - esti, majd levelező tagozaton tanulmányokat folytat az Ungvári Állami Egyetem fizikai és bölcsészeti karán (megszakításokkal)

Munkahelyek

  • 1975-1977 - laboráns az egyetem fizikai karának különböző technológiai laborjaiban (megszakításokkal)
  • 1979-1984 - szegédszerkesztő (valójában korrektor) az ukrán tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében
  • 1984-1988 - ugyanott kiadói szerkesztő
  • 1988-1989 - félállású főmunkatárs a Kárpáti Igaz Szónál (az Új Hajtás irodalmi publikációit szerkeszti)
  • 1989-től szabadfoglalkozású, munkaviszony nélkül működik

Szerkesztői, kiadói munka

  • 1981-1989 - a József Attila Irodalmi Stúdió társelnökeként, majd a J. A. Alkotóközösség elnökeként társadalmi munkában, illetve rövid ideig a lap félállású főmunkatársaként gondozza a Kárpáti Igaz Szó szépirodalmi közleményeit a Lendület és az Új Hajtás c. oldalakon
  • 1988-1990 - magnókazettákon terjesztett hangos folyóiratot készít MAGÁN/HANGZÓ címen.
  • 1989-1993 - megalapítja és a szerkesztőségből való kiválásáig főszerkesztőként jegyzi az 1944 utáni Kárpátalja első irodalmi folyóiratát, a Hatodik Sípot.
  • 1992-1995 - megalapítja és vezeti a rendszerváltás utáni első kárpátaljai magyar magánkiadót Galéria Kiadó (később Galéria-Ecriture) néven, amely 30-nál több könyvet jelentet meg és néhány évig 3 folyóiratot ad ki (Pánsíp, Irka, Közoktatás). 1996-tól megszünteti a kiadót
  • 1993-2001 - megalapítja, kiadja és 1997-ig főszerkesztőként jegyzi a Pánsíp című kulturális magazint, később irodalmi folyóiratot, illetve 1999-től utóbbinak UngBereg című almanachját. 2001-től a Pánsíp, több mutáción átesve, internetes irodalmi színtérként működik szerkesztésében
  • 1995-2002 - életre hívja és elnökként vezeti a leginkább kiadóként, könyvterjesztőként és kulturális szolgáltatóként működő UngBereg Irodalmi és Művelődési Alapítványt. (2002-ben felfüggeszti az Alapítvány működését, amely hivatalosan 2004-ben szűnik meg)
  • 2000-2002 létrehozza és gondozza az első kárpátaljai magyar weboldalt, az UngBereg Alapítvány honlapját.
  • 2001 - megalapítja és főszerkesztőként jegyzi az első Kárpátalján szerkesztett kulturális honlapot UngParty néven. Ennek részeként létrehozza a korábbi nyomtatott folyóirat, a Pánsíp digitális változatát, amelyet ez időtől újra főszerkesztőként jegyez.
    • 2001-2004 - a honlapot több egymást követő névváltozattal (UngParty NetCafé, UngParty NEWSág) és arculattal hamarosan napi frissítésű, több alrendszert egyesítő irodalmi webmagazinná fejleszti és működésének négy teljes éve alatt száznál több szerző összesen kb. ötezer művét publikálja.
    • 2004 végén átalakítja az UngPartyt, amely 2005-től kezdve már nem közöl külsős anyagokat 
  • 2002-től vezeti webnaplóját, amelyben előbb csak híreket kommentál, idővel önálló internetes fórummá, többfunkciós bloggá fejleszti UngParty Manzárd néven
  • 2005 - Berniczky Évával elindítja közös írói honlapjukat Kettenklub címen.
  • 2005 - nyarán elindítja a nagy feltűnést keltő Karpaty News c. alternatív hírblogot, amelyet később többször átalakít, de több szerzőt foglalkoztató kollektív bloggá nem tudja tenni (működése jelenleg szünetel)
  • 2006 végén újra átalakítja az UngPartyt, amely 2007-től korszerű, több funkciót egyesítő portállá válik 

Alkalomszerűen számos egyéb kiadvány szerkesztésében, összeállításában és kiadásában vesz részt

Webszerkesztői munka (saját honlapjain kívül)

  • 2001-2002 - elkészíti és egy ideig gondozza (az akkori nevén) Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint az Európai Protestáns Szabadegyetem honlapját
  • 2004-ben - elkészíti és rövid ideig gondozza Makkai Ádám írói és kiadói honlapját
  • 2004 - elkészíti és gondozza a Markovits Teodóra főszerkesztésben megjelenő Alkarpatraz című webáriumot

Irodalomszervező munka

    A fenti tevékenységekből következőkön kívül a fontosabbak:
  • 1992 - szűk körű baráti-szakmai társasága számára elsőként szervez Kárpátalján magyar könyvvásárt, amely néhány év alatt több száz látogatót vonzó és tucatnyi könyves műhely résztvételével zajló jelentős kulturális eseménnyé növi ki magát. 1996-ban átadja a rendezés jogát
  • 1995 - megalapítja a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Nívódíjat (KÁRMIN-díj), amelyet 2002-ig a Pánsíp szerkesztősége és az UngBereg Alapítvány évente egy vagy több jelentős teljesítményt nyújtó alkotónak ítél oda
  • 1999 - megalapítja a Váradi-Sternberg János Díjat (2002-ig ez is évenkénti odaítélésre kerül)
  • 2000-2003 - Berniczky Évával megalapítja és vezeti a Pánsíp Irodalmi Szalont
  • 2001-től kezdődően az interneten szervez irodalmi interakciókat

Írói tevékenység | publikációk | könyvek

  • 1973-től - versei, novellái, esszéi és közéleti írásai a magyar nyelvterület számos periodikájában látnak napvilágot. (Fontosabbak és gyakoribbak az utóbbi 5-6 évből: Árgus, Bárka, Beszélő, Debreceni Disputa, Élet és Irodalom, Eső, Forrás, Holmi, HVG, Irodalmi Jelen, 2000, Korunk, Látó, Mozgó Világ, Népszabadság, Népszava, Orbis, Pannon Tükör, Parnasszus, Új Holnap, Új Szó, Üzenet, Véletlen Balett...)
  • 1976-tól szerepel különböző antológiákban, gyűjteményes kiadványokban. A jelentősebbek: Vergődő szél, Hét évszázad magyar versei, A mi nyelvünk, Szép versek, In Quest of the Miracle Stag, Eurovízió...
  • 2000-től publikál a csak az interneten olvasható orgánumokban (zEtna, Terasz, Kafé, Litera, Erdélyi Terasz, Papirusz, Papiruszportál...)
  • 1979-től 16 önálló könyve, 1 műfordítás-kötete, 3 társzerzőkkel jegyzett könyve jelent meg nyomtatásban, 1 e-bookja CD-n és egy virtuális könyve az interneten
  • 2002-től saját szerkesztésű honlapjain rendszeresen publikálja friss jegyzeteit és újraközli másutt megjelent írásait

Tagság fontosabb szakmai testületekben

  • 1984-től az Ukrajnai Írószövetség tagja
  • 1993-2004 a Magyar Írószövetség rendkívüli majd rendes, 1995-től választmányi tagja, 2002-től a Költői Szakosztály elnökségi tagja. 2004 márciusában minden tisztségéről lemond és kilép az Írószövetségből

    További tényleges és formális tagságok: Csokonai Társaság, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Berzsenyi Társaság, Ukrajnai Újságírószövetség... Aktív tevékenységet hosszabb ideje egyikben sem folytat

Fontosabb szakmai elismerések

  • 1990 - Móricz Zsigmond-ösztöndíj
  • 1993 - Berzsenyi-díj
  • 1996 - Arany János-jutalom
  • 1997 - a Holmi novellapályázatának II. helyezése
  • 1998 - a Quasimodo Költőverseny fődíja (Quasimodo-emlékdíj)
  • 1998 - a Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja
  • 1988 - a Magyar Napló esszépályázatának nagydíja
  • 1999 - a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium irodalmi pályázatának különdíja
  • 1999 - a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat szerkesztősége novellapályázatának I. díja
  • 1999 - a Nagy Lajos Alapítvány díja
  • 2000 - József Attila-díj
  • 2000 - a József Attila Színház drámaíró versenyének gyorsasági és közönségdíja
  • 2001 - az Üzenet c. folyóirat és a zEtna webmagazin Kosztolányi-pályázatának II. díja
  • 2001 - az Orbis c. folyóirat és a zEtna webmagazin novellapályázatának I. helyezése
  • 2002 - Lilla-díj
  • 2004 - Zynthanova város Magisztrátusának Pro, illetve Kontra Urbe díja
  • 2004 - Székely János-ösztöndíj
  • 2006 - Lilla-díj (másodszor)
  • 2006 - Potusnyák-díj

Család

  • Édesapja: Balla László (1927) író, nyugalmazott főszerkesztő
  • Édesanyja: Balla Lászlóné szül. Róna Margit (1925)
  • Testvére: Hazslinszky Elek (1945) nyugalmazott híradástechnikai mérnök
  • Felesége: Berniczky Éva (1962), író, szerkesztő; szabadfoglalkozású 
  • Gyermekei: Balla Kolos (1985) programozó matematikus és Balla Csönge (1988) egyetemi hallgató