Arvisura Manzárd - Balla D. Károly ajánlója 2016

Nem sokat kockáztatok. Nem vagyok hazardőr, csak a függetlenségét féltékenyen őrző manzárdőr - Egy manzárdőr feljegyzéseiből - A BDK BLOG és más webhelyek újabb közleményiből. Az oldal az UngParty Virtuálé része | szerző: Balla D. Károly

Magyar írásbeliség Kárpátalján

Dupka György: Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján

Jegyzetemben arról írok, hogy ennyiszer én könyvben leírva még soha nem találkoztam a saját nevemmel, ami persze önmagában még csak azt jelenti, hogy a közel 350 oldalas összefoglalóban alaposan foglalkozva van velem, s ez némileg már önmagában elüt attól, amit esetleg várhattam, ti., hogy a címben és alcímben sorolt fogalmakkal kapcsolatba hozható ténykedésem egy része teljes elhallgatásra vagy legalábbis eljelentéktelenítésre is kerülhetett volna.

Számos ilyesmit tapasztalhattam ugyanis az elmúlt másfél-két évtizedben, voltak, akik rendszeresen adott interjúik mindegyikében elfelejtették megemlíteni, hogy én adtam ki legfontosabb könyvüket, hogy én találtam ki gyermekfolyóiratuk nevét és én is adtam ki első évfolyamát, hogy az általam gründolt és szerkesztett orgánumok valamelyikében kezdhettek hosszú szilencium után újra (vagy újoncként először) publikálni… stb. Kárpátalja általam sokra becsült, legismertebb költője úgy tudott előadást tartani az elmúlt évek kárpátaljai irodalmi folyamatairól, hogy még csak meg sem említette a nevemet és úgy tudta felsorolni az itt alkotó magyar írókat, hogy engem szemrebbenés nélkül kihagyott, s amikor a riporter nevemre és Éváéra rákérdezett, akkor olyasmit mondott, hogy Balla D. Károly és Berniczky Éva kiírták magukat a kárpátaljai irodalomból… (Holott én például nem tudnék úgy megadni egy hasonló felsorolást, hogy ne éppen Vári Fábián László nevével kezdeném…) No, nem mintha a rám való hivatkozások hiányoznának a dicsőségemhez, ezeket csak azért említem, hogy a most tapasztalt kontrasztot érzékeltethessem. > Dupka György e-könyve: Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján

Pirézségem története

bdk pirézA piréz szó értelmezési tartománya eléggé széles. A közbeszédben a leggyakrabban alighanem  egyfajta eufemizmusként használják: ilyenkor a cigány és zsidó helyett szerepel, még ám leginkább elítélő, ironikus felhanggal, és a jelentésébe valamilyen negatív jelző is belesűrösödik, lényegében az értelme ilyesmi: „büdös cigány”, „idegenszívű zsidó”. Előfordulhat enyhébb változat is, amikor tisztán rasszista és antiszemita tartalom nem feltétlenül társul hozzá, inkább csak lekezelés, „jópofizás”, összekacsintás a hallgatósággal/olvasókkal: ugye tudod, kikre gondolok. Létezik az eredeti kontextushoz közelebbi, ugyancsak negatív értelmű használat is, amikor a pirézek „gyanús, idegen népség” jelentésben kerülnek szóba. Nem csodálkoznék, ha akadna, aki 2016-ban a migránsokat nevezné így.

Azt gondolom, ez a negatív szóhasználat sajnos természetesnek számít egy olyan társadalomban, ahol a liberális is szitokszóvá válhatott. Éppen a szabadelvű gondolkozás, a nyitott világszemlélet, a toleráns és empatikus magatartás visszaszorulásának a következménye az, hogy mindenki gyanússá válik, aki nem egy ideálisnak gondolt, uniformizált többséghez tartozik. Aki tehát nem fér bele a „fehér bőrű”, „keresztény”, „magyar anyanyelvű”, „heteroszexuális”, „nemzeti elkötelezettségű”, „itt lakó” halmazok átfedődési tartományába, azaz nem felel meg egyidejűleg az összes említett címkének, az óhatatlanul pirézzé, valamilyen szinten kirekesztetté, elutasítottá válik.

Ez a jelenség tehát, bár sajnálatos, számomra teljesen érthető, és félő, hogy nem is fog változni mindaddig, amíg egyfelől az állami szintre emelt hatalmi demagógia rájátszik az alantas emberi indulatokra, másfelől a többségi társadalom tagjai vevők erre a hatalmi demagógiára. A jelen időszakban a kereslet és kínálat egyre inkább megfelelni látszik egymásnak, mindenfajta idegent és kisebbséghez tartozót gyanú övez és kirekesztés fenyeget. Ez pedig, jól tudjuk, nem csupán a kirekesztettek számára jelent problémát: a gyűlölködőket erősen frusztrálja (és idővel: mérgezi) az, hogy hergelt állapotukban mégis szembesülniük kell mindenféle pirézekkel, akiknek bőrszíne, vallása, nyelve, lakhelye, szexuális identitása, ne adj isten, mind egyszerre eltér az övékétől. Az elfogadás és befogadás, az együttérzés és együttműködés nemcsak erkölcsileg magasabb rendű a kirekesztésnél, hanem társadalmilag is célszerű és pszichésen is hasznos. A toleráns és empatikus embert nem frusztrálja, nem irritálja saját magatartásának a tárgya, míg a kirekesztőt igen. >> Tárki-interjú az első pirézzel

Az Arvisura egy posztmodern dekonstrukció

Ismert erdélyi körökben az az általános nézet, hogy az Arvisura egyfajta nemzeti végzet, ám a mérvadó tudományos vélekedés  ennél árnyaltabb megfogalmazásokat használ. A fogalom két szakterületen használatos terminus technikus gyanánt, az egyik a filozófiatudomány, a másik a történelem, pontosabban a magyar őstörténet.

A filozófiában az arvisurák egyfelől a keleti egzisztencializmus alaptételei, másfelől maga az Arvisura annak az ismeretelméleti folyamatnak a neve, amely során az újonnan keletkező szubsztanciák a kollektív tudatalattiból érkező jellegrálényegítés révén válnak számunkra megismerhetővé, elsajátíthatóvá.

A történelemtudományok szakterülete az Arvisurát a „magyar pogány Ószövetség” néven is említett, állítólag rovósámánok által lejegyzett olyan eredetmítoszként tartja számon, amelyről a kutatások bebizonyították, hogy a benne szereplő állítások mind történeti, mind régészeti, mind néprajzi vonatkozásaikban hamisak. Pontosabban ez a tudományos cáfolat nem is beavatott rovósámánok által kronologikusan vezetett eseményleíró  arvisurákra (mivel ezeket soha senki nem látta), hanem az arvisuráknak részben a közhiedelemben élő tévhiteire, részben áltudósok által terjesztett „tanításokra” vonatkozik. Az Arvisura az eredendő forrása nemcsak a hun-magyar kontinuitás téves, valamint a kettős honfoglalás vitatható elméletének, hanem annak a sokak által vallott nézetnek is, amely a magyar nyelv kiváltságos voltára és a magyar nép kozmikus eredetére utal (állítólag ezt bizonyítják az Erdélyben talált, vékony aranylemezekre ősi székely rovásírással rótt arvisurák).

Így tudtuk eddig.

Ám nemrégiben a svéd állami levéltár feloldotta egy tíz évre zárolt dokumentumfondját, amely az akkor Stockholmban elhunyt költő és gondolkodó, Alexander Choosow hagyatékát tartalmazta. Ebből kétséget kizáróan megállapítható, hogy lényegét tekintve az Arvisura egy gondosan megalkotott posztmodern dekonstrukció,.

Mint az Dr. Kállay O. Béla irodalomtudós friss kutatásaiból kiderült, a rejtélyes... >> Az Arvisura posztmodern dekonstrukció

Az önmagát mintázó torzó

Nyilvános szerepléseim egyik legemlékezetesebbjére 2006. november 7-én került sor Pécsett, a Művészetek Házában, nem túl nagyszámú, de érdeklődő közönség előtt. Az est során kísérletet tettem egy olyanfajta performance bemutatására, amelynek a szöveg áll a középpontjában. Tehát nem a szöveget előadó szerző önmegjelenítő gesztusa képezi a művészeti akció lényegét, hanem az általa létrehozott szövegkorpuszok kerülnek változatos bemutatásra. Eközben persze a magam és a helyszín technikai korlátjaihoz kellett igazodnom, így nem mutathattam be szavakból szerkesztett kinetikus szobrokat, nem jelenítettem meg a közönség feje fölött verssorokat sem fényújság, sem szóvillogtató lézer-hologram formájában, nem vette fel lilás füstalakzat legújabb regényhősöm beszélő alakját – és sok egyéb látványos lehetőséggel-lehetetlenséggel sem éltem/élhettem. Rendelkezésemre állt azonban egy projektor, ezen mutathattam be előre elkészített anyagomat, s amit igen részletes szóbeli magyarázatokkal láttam el, az 3 szövegprojektumom volt, éspedig:

  • A hiányban sarjadó szöveg (Pilinszky-projektumom)
  • A szöveggel bekerített hiány (Szembesülés c. hiányregényem)
  • A hiányokkal ékes szöveg (Tejmozi)

Ezek részletezése közben alaposan körbejártam a valóság ábrázolása és az ábrázolás valósága, valamint a művészileg megszerkesztett Semmi problémakörét. Fontos kapcsolódási szál, hogy minderre az éppen az előző évben Pécsett kiadott Szembesülés okán került sor (Pro Pannonia Kiadó, 2005.)

De voltak egyéb szövegpörgető adalékok is, pl. a terembe érkezők mindegyike talált a székén egy cédulát (C-dult), rajta egy aforizmámmal, a rendezvény középső részében nekem feltett moderátori kérdésekre (Balogh Róbert volt a szövegindukátor) pedig úgy adtam feleleteket, hogy válaszaim kulcsszavaiból (melyeket cédulán felmutattam) végül kirakhattam egy újabb aforizmát... >> Szöveg-performance: Az önmagát mintázó torzó

A fenti linken megadott weboldalamon eredetileg az akkori főbb aktualitások, hivatkozások szerepeltek (többek közt egy kapcsolódó rejtvénysorozat feladványai is), aztán pár évvel később bizonyos okokból lemondtam a balla.biz domainról, így a pecs.balla.biz oldal is megszűnt. Tíz évvel később, 2016-ban azonban visszavásároltam ezt a domaint és az adott internetcím alatt összegyűjtöttem a rendezvénnyel kapcsolatos fontosabb anyagokat és még működő linkeket. A nyájas olvasó azokat ott találja a jobb hasábon.

A Hatodik Síp indulása

Az 1944 utáni Kárpátalja első független sajtótermékét, egyben első irodalmi folyóiratát Balla D. Károly hívta életre 1989-ben. A lap budapesti kiadói és ungvári szerkesztőségi háttérrel kezdte működését, terjesztése főleg Kárpátalján történt. A lapbejegyzést és a működés jogi kereteit kezdetben az ipari tevékenységet folytató Mandátum Kft-n belüli, Németh István vezette kiadói műhely, a Mandátum Kiadó biztosította (1989-1990), majd a vállalati egységek szétválásával a Németh István vezette különböző alakulatok: először a Mandátum Könyv Bt (1990-1991), majd az Új Mandátum Könyv Bt. (1992), később az Új Mandátum Kiadó (1992) vette át. A lap mögött kezdettől a Balla D. Károly alapította és Németh István elnöklésével működő Hatodik Síp Alapítvány állt. A Hatodik Síp irodalmi folyóirat impresszumában 1993-ban ez szerepelt: Kiadja a Hatodik Síp Alapítvány az Új Mandátum Könyvkiadó közreműködésével. – Az irodalmi orgánumot alapításától 1993-ig Balla D. Károly jegyezte főszerkesztőként. Miután kivált a csapatból, megszűnéséig a lapot Penckófer János szerkesztette Beregszászban. Az 1999-es évfolyam már nem számonként, hanem egyetlen kötetbe gyűjtve látott napvilágot – egyben ez volt az orgánum utolsó megjelenése.

Más: BDK Beszélő - mi volt a szamizdat a rendszerváltás előtt Magyarországon

A Hatodik Síp Könyvek – az első fecskék

Bármilyen könyv a Szovjetunióban csakis hivatalos, állami könyvkiadónál jelenhetett meg, sem független kiadók létesítésére, sem magánkiadásra nem volt lehetőség még az 1985-öt követő halovány demokratizálódás idején (peresztrojka, glasznoszty) sem. A Hatodik Síp Alapítvány közreműködésével Kárpátalján 1991-ben mégis sikerült  megtörni – vagy legalábbis megkerülni – az állami könyvkiadás monopóliumát azzal, hogy az ungvári szerkesztőség gondozásában, ungvári nyomdai előállítással (!) és kárpátaljai szerkesztésben, majd terjesztésben – ám budapesti kiadói háttérrel! – kezdetét vette a Hatodik Síp Könyvek sorozat első darabjainak a kiadása. Ez óriási lendületet adott nem csupán az itt élő alkotóknak, hanem egyszersmind előkészítette a helyi magánkiadók alakulását. A könyvsorozat induló címei voltak: Nagy Zoltán Mihály: A Sátán fattya (1991), Böszörményi Gyula: Kucó (1991). Finta Éva: A lét dicsérete (1991), Vári Fábián László: Kivont kardok közt (1991), Balla D. Károly: Hóban és homokon (1991), EXTRA HUNGARIAM c. antológia (1992)

Balla D. Károly 1993-as kiválását követően a Hatodik Síp Alapítvány a Németh István vezette budapesti Új Mandátum Könyvkiadóval és a beregszászi bejegyzésű, Penckófer János vezette Mandátum Kiadóval közreműködve több időszaki kiadványt is kiadott (Hatodik Síp, Emberhalász, Kisebbségkutatás), és jelentős könyvkiadóként működött (a szépirodalom mellett különösen a néprajzi-történelmi tárgyú kiadványok megjelentetése terén jeleskedtek). Az együttműködés néhány esztendő múltán megszűnt, az Új Mandátum 1999. után már nem adott ki a kárpátaljai műhellyel közösen sem lapokat, sem könyveket.

Vissza a provinciába

provinciaTíz évvel ezelőtt az érintett neveket, könyv-, folyóirat- és lapcímeket is leírtam volna egy ilyen jegyzetben, mivel afféle szókimondó kekecblogger voltam. Kicsit már csodálkozom is azon, hogy mennyit tudtam háborogni nem csupán vaskosabb visszaéléseken, durva mulasztásokon, hanem inkább csak mulatságos tévedéseken, mekkora feneket kerítettem annak, ha rosszul idéztek egy verset, ha összetévesztettek két írót vagy helytelenül írták le nevüket. Nem tudtam szó nélkül hagyni az ilyen lapszusokat. Gondolta a fene, hogy a kollégáimmal ápolt, akkor már nem felhőtlen, de még barátinak mondható kapcsolataim emiatt (hm. valóban emiatt? vagy inkább a műveikről, teljesítményükről írt elemzéseim miatt?) sorra megszűnnek barátinak lenni. Minthogy azonban megszűntek, most már semmit nem rontana a helyzetemen, ha újra nevükön nevezném őket most, amikor egy sajátos jelenségről írok pár bekezdést. Mégsem teszem, mert maga a jelenség érdekesebb, mint a szereplői.

Nem most lettem erre a furcsaságra figyelmes, hanem akkor, amikor először tűnt fel: Kárpátalját elhagyó alkotótársaim valamilyen okból nem futnak be írói karriert Magyarországon. Nemhogy jelentőset, közepeset sem. Itthoni és ottani pályájuk alakulása alapján változatos variációk adódnak. Néhány tipikus.

  • itthon gyenge író-költő volt, ennek ellenére helyi orgánumokban rendszeresen megjelentek írásai, Magyarországon nem vagy alig-alig talált publikációs teret
  • itthon a jobbak közé tartozott, áttelepülve néhány (kötet-)próbálkozás után elhallgatott
  • itthon nemcsak ígéretes tehetségnek, hanem reménybeli irodalomújítónak számított, teljesítménye alapján afféle húzónév lehetett volna – Magyarországon esetleg eljutott néhány visszhangtalan kötetig, de nem emelte be egyik kánon sem – majd irodalmárként elhallgatott
  • itthon a kárpátaljaiság megtestesítőjeként vált népszerűvé, a szülőföld és népe iránti ragaszkodást emelte  költészetének fő motívumává, ez nem akadályozta meg az áttelepülésben  – azóta is a misszió felhúzó erejére támaszkodik, nem az írásművészetre
  • itthon első vonalbeli alkotónak számított, helyi értékű karriert futhatott volna be, odaát nem igazán tudott az írótársadalomba beilleszkedni, lassan a középszerből is kikopni látszik

Lehetne még további sorsok alapján több verziót említeni (a fentiek sem feltétlenül egy konkrét emberre húzhatók rá, több helyütt igyekeztem tipizálni), például aszerint is megvizsgálva a folyamatot, hogy más pályán sikeresek lettek-e, hogy munkájukban-sikerükben volt-e, van-e szerepe származásuknak, netán éppen kárpátaljaiságukra hivatkozva nyertek működési teret. De nem ebbe az irányba akarom kifuttatni a dolgot. Hanem abba, hogy:

A kárpátaljáról áttelepült  irodalmárok jó néhánya, miközben és miután Magyarországon szakmai sikert vagy egyáltalán nem ért el, vagy csak rövid időre és csak viszonylag szűk körben nyert ismertséget, kapott megjelenési lehetőséget és érdemi szakmai visszhangot, aközben és azután visszaintegrálódott a kárpátaljai irodalmi folyamatba. Ami önmagában még nem is lenne furcsa. A furcsa az, amikor egy kárpátaljai magyar könyvkiadó a huszonöt éve Magyarországon élő alkotó könyvét a határon túli könyvkiadást támogató magyarországi minisztériumi keretből pályázza meg és az így elnyert támogatásból adja ki.

Mentőkörülményt persze ezret találhatunk. Ott vannak az... > folytatás a bdk blogban

Én már múlt időben mondom: Megszűnt a NolBlog, a Népszabadság Online blogszolgáltatása. Pedig még csak 3 hét múlva lesz az első nap, amikor már hiába keresik az oldalainkat: az elbocsájtó szép üzenetben 2016. január 31. a megszűnés napja, így értelemszerűen február 1-jével válik üressé az az internetes hely, amelynek tartalma ugyan sok szempontból vitatható volt, ám annyi bizonyos, hogy változatos témák és vélemények nyertek ezen a webfelületen a nyilvánosságot.

Magam már régóta nem tartozom a törzsközönség soraiba, sem olvasóként, sem bloggerként, de három bloghelyemet mind a mai napig fenntartottam, gondoztam, és ha ritkán is, de egy-egy friss poszt erejéig jelen voltam. Ennek számos oka volt, csak az egyik az, hogy mindig számíthattam az olvasók figyelmére és olykor néhány visszajelzésre is, a mások, hogy ott ajánlhattam egyéb, frissebb, fontosabb webhelyeimet - számítva az átkattintásokra. No és kár lenne eltitkolni: keresőmarketinggel is foglalkozván jól jött nekem az optimalizációs munkámban, hogy veterán blogokból küldhettem kulcsszavas linkeket azokra a honlapokra, amelyeknek Google-helyezéseit javítani igyekeztem. A veterán nem túlzás: az alapjaiban tekintve mégiscsak efemer jellegű internetes világban egy évtizedes állandóság jelentősnek számít. Nos, az én legrégibb nolblogom immáron 12. életévébe lépett (2004-ben nyitottam), de a két fiatalabb is az idén töltené be a 10. esztendejét (2006-os indulásúak).

Ennek ellenére könnyet még virtuális formában sem hullatok: a rendszer talán indulásakor még megfelelt az alapvető technikai elvárásoknak (ugyanaz a motor hajtotta, mint az időközben szintén megszűnt freelog.hu-t), de aztán ripsz-ropsz lekörözte a blogter.hu és a blog.hu szolgáltatása. Előbbi ugyan szintén megszűnt, de utóbbi nemcsak hogy stabil, hanem - ezt tucatnyi ottani rendszerem birtokában határozottan állíthatom - hanem jelenleg messze a legjobb magyar blogszolgáltató. A bloggerek számára olyan kényelmi alkalmazások futnak itt és olyan beállítási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek leginkább csak fizetett megoldások esetében szokásosak (pl. saját tárhelyen futtatott Wordpress).

Kávé hármasban - a moszkvai előzmény

1980-ban Magyarországra utazni Kárpátaljáról csak úgy lehetetlen volt. Közeli rokontól kellett hatósági meghívót beszerezni, azt benyújtva (és nem ritkán a rokonságot bizonyító okmányokat is mellékelve) lehetett útlevél-igénylő űrlapot igényelni, amelyet elsőre hibátlanul kitölteni és a megfelelő bélyegzőkkel elláttatni csaknem akkora eséllyel sikerülhetett, mint lottón az ötösbe beletrafálni. Bikkfanyelven feltett kérdések, szűk válaszadási hely, radírozni, javítani tilos… Kitölteni viszont széles hengerű írógéppel kellett, olyannal, amelybe a fektetett A4-es űrlapot be lehetett fűzni. Valamit mindig elrontott az ember.

Az óhatatlanul hibássá sikeredő űrlapot háromszor-négyszer is visszalökték. Valami hiba mindig akadt. Hol egy pecsét, hol egy aláírás hiányzott róla, hol csak a megfogalmazás nem felelt meg bizonyos bürokratikus elvárásoknak. Ha a jellemrajz rubrikából például az erkölcsileg feddhetetlen kifejezés mellől hiányzott a politikailag tájékozott és ideológiailag kipróbált (!) frázis, akkor az űrlap hibásnak számított. (Ezt a rubrikát egy hosszabb okiratból készített pár soros kivonat alapján kellett kitölteni, magát a jellemrajzot – magyarul erkölcsi bizonyítványnak mondanánk, oroszul Harakterisztyika  volt a neve – egyébként az utazni vágyó közvetlen főnökének, továbbá a nagyfőnöknek, a párttitkárnak és a szakszervezeti elnöknek kellett aláírnia, akik előzetesen gyakran be is rendelték meghallgatásra a delikvenst.) Ha aztán a sokadik nekifutásra történetesen már minden stempli és kézjegy a helyén volt: lakbizonylattól, a házastárs vagy szülő hozzájárulásától kezdve a rendes évi szabadságra való jogosultság dokumentálásán keresztül annak igazolásáig, hogy az utazni vágyó nem büntetett előéletű és nincs államtitkok birtokában – még akkor is következett egy-két meglepetés. A hivatalnok hosszasan tanulmányozta az anyagot, majd kérdőleg felnézett: „És hol van az arról szóló igazolás, hogy maga a katonakönyvét letétbe helyezte a katonai parancsnokságon?” Ha az ember csodálkozott, kioktatta a hivatalnok: csak nem gondoltam, hogy amíg én külföldön leszek, a katonakönyvem otthon állhat a szekrényben?

Ezek alapján talán érthető, hogy amikor kollégáimmal hírét vettük: Moszkvában megrendezik a Magyar Kultúra Hetét, és ebből az alkalomból a fővárosba érkezik a Vígszínház társulata, akkor hárman összeszövetkezve úgy döntöttünk, rászánjuk magunkat a kétezer kilométeres útra – ez sokkal egyszerűbb volt, mint Budapesten megnézni a Víget. S ha már ott leszünk, nemcsak az előadásokra ülünk be, hanem készítünk egy-két interjút is a társulat tagjaival.

– Szervusz, Kern András! – törtünk rá a félmeztelenül ajtót nyitó kedvencünkre a Rosszija szállóban… De nemcsak

>>tovább

Balla D. Károly

A troll mutatóálcája

- Maga mutogató? – kérdezte a macska a karmestertől,
amikor az rámutatott a dolog cincogó lényegérre.

- Dehogy, kérem! Csak mutatóba vagyok itt kutató,
és a fáradságtól már alig kinemállok a lábamon.
Most jövök a lelátóról. Onnantroll kezdve mindent lelátok!

- Talán lenéz engem?  – hördültek fel egyemberként
a stadionban a nagyérdemű közönséges
és miközben az önkéntes hangadók válláról pergett a pergamen,
az egész lelátó begyepesedett és ezer szektorok egyszerre skandálta
hogy árvalányhajként lengjen minden honleányakán
a fennkölt és magzatos pálinka-pántlika romántika.

>>tovább

Balla D. Károly

Biztatóm halál

amikor emlékeztető alkut kötöttünk a zsebkendő sarkára
megígérted hogy csak a műszak végéig kell kibírnom
akkor majd helyemre áll a megváltótársam
és szabadon távozhatok szabad eltávozásra

de nem mondtál igazgatót aki az ajtóból visszarendel
féldeci barackot és egészségemre kiüríti a zsebeimet
az asztalra maga elé mered-e mondani neki
hogy lejárt a műszak a turnus az évad a szavatosság

szavadat adtad hogy nem kell majd vér az alvadáshoz
kérted hogy érzéssel
ne pedig szenvtelen szenvedjek
becsszóra mondtad de csak szórakoztál a becsemmel
pedig nem volt kedvem bóliát kapni inkább góliát

elem kellett volna a pénzmékerembe
de te azt mondtad ne legyek enerváltam a feleségemtől
várhatóan nem fog rám rossz fényt vetni

>> tovább

>> kapcsolat - üzenet küldése, seo
• főbejáratok:

ungparty.net - Balla D. K. virtuáléja
balladium.hu - webirodalom, könyv
kárpátalja.net - a szűkebb pátria
liberall.hu (liberális portál) - épül

fontosak még: • SEO WebmagazinIrodalmi Blog • Személyi virtuális notesz • BDK.BLOG.HU - egyebek az alábbi linkeken + fokapuk, elágazások

bdk blog

a BDK Blog frissei:

bdk piréz

így lettem
> az első piréz

bdk posztumusz

így lettem posztumusz író:

> elhunyt Balla D. Károly

Magyar nemzeti limerik

Szent helyünk minékünk Verecke
bejárjuk hosszába-keresztbe
s mint hágót Árpádunk
minden nőt meghágunk
nyög belé a Kárpát-medence.

Az Ung-parti bulváron

Lakna bár úrfink szép Ungváron
nem lenne úrrá a lukvágyon
sok kis nő ajzaná
Kárpátok aljzatán
végig az Ung-parti bulváron. 

Husztnak romvára alatt

Megállt a nagy költő Huszt alatt
ahol én magamra húztalak.
Mi hívta Kölcseyt
idejét töltse itt?
Nem volt itt bordély,
csak puszta lak.

Kínálat és lehetőség

Pontos egy városka Beregszász
kurváknak létszáma kerek száz.
Nem bírja a tárcád?
Keress egy apácát
ha már csak imára erektálsz.

Egy ifjú szakinak

Várnézni elmehetsz Munkácsra
tövében rád vár egy kurvácska
ha mélyen bevered
neki a csapszeget
te lehetsz élmunkás luk-ácsa.

>>kárpáti limkerickek

Nem készültem írónak: gyerekként és ifjúkoromban a természettudományok érdekeltek, egyetemi tanulmányaimat is ez irányban kezdtem, mert a családi példa inkább taszított, mint vonzott, és 22 éves koromig ki is tartottam a fizikusi pálya mellett. Az irodalom gravitációja azonban erősebbnek bizonyult, s mára kitölti-meghatározza életemet.

Azzal hízelgek magamnak, hogy író vagyok, és ezen minden jelző (határon túli, kisebbségi, kárpátaljai) csak szűkítene, rontana. Szeretném hinni, hogy amit csinálok, az nem szorul semmilyen eredetigazolásra.

Ahogy seo-szakértői munkám sem.

seo honlapoptimalizálás - keresőmarketing

seo honlap google

Google keresőoptimalizálás Bp

Weboldalak Google első oldalára juttatása white hut online kereső marketing eljárásokkal, egyéni stratégiák szerint. SEO-módszerek, optimalizációs eljrások.

Az alábbi optimalizált honlapok a címükkel azonos keresőkifejezéssel a találati lista első helyén szerepelnek, a zárójelben megadott kulcsszóval pedig benne vannak az első 10-ben

Legutóbbi könyveim:

utolsó futamok

notebook szerviz

tejmozi könyv

virtuális tetőtér

szerviz budapest

ungvár - ezredforduló

szembesülés regény - balla d. károly

Balla DK könyvei

Keresőmarketing és honlapoptimalizálás

Aktuális optimalizációs projektumok - illetve a Google honlapoptimalizálás kérdéseivel foglalkozó néhány oldalam, blogom bemutatása és az oda vezető hivatkozások.

Infra manzárdfűtés

Manzárdszobák tetőtér-beépítéssel létesíthetők. A tört nyeregtetőt azért tervezik változó dőlésszögű osszetett alakzatúra, hogy könnyebb legyen a tetőtérben szobát, lakást, lakható és fűthető életteret kialakítani. A manzárd tehát olyan lakás, illetve lakrész, amely az ilyen tetőszerkezet alatt a padlástérben helyezkedik el. Infrasugárzó panelek felszerelésével a manzád fűtése télen is megoldható. A gazdaságos manzárdfűtés nem eredményez magas villanyszámlát, ha energiatekarékos üzemű elektromos infrapanelek és mennyezeti infrasugárzók használatával valósul meg. Az infrafűtés energiahatékony, biztonságos teraszon, manzárdon - bel- és kültérben egyaránt.

Gyilkosság a télikertben

Balla D. Károly fiktív regénye, amely üvegházi körülmények között mutat be egy bűntényt. Sem ajtó, sem ablak nem jelez erőszakos behatolást, a szecessziós budaőesti télikert belsejében mégis rettentő merénylet történik, mire városszerte kitör a pánik és egztikus növények népesítik be a kávézók beépített teraszát. A regény építés lehetőségeivel kísérletező szerző szövege ezúttal is bővelkedik hátrahagyott kívánnivalókban.

  • A téli kert és az üveg ajtó esete a tömeges sms-sel
  • Építés és gyártás - üveg télikertes Bp-i szolgáltató

Szorongás és pánik - az agorafóbia leküzdése

A lenetebbi hivatkozások egy budapesti virtuális pánikrendelő főlapjára és az azt linkekkel támogató saját weboldalaimra mutatnak. A pszichoterápiás rendelő azért budapesti, mert szakképzett terapeutái ebben a városban működnek, és azért virtuális, mert működésük nincs konkrét helyhez kötve: a fővárosban ugyanis mindig ott tartják viselkedésterápiás gyakorlataikat, ahol az a páciensek szempontjából a legkedvezőbb: a pánikroham fellépésének a színterén vagy ott, abban a helyzetekben, amelyeket a pánikbeteg elkerül, mert úgy érzi, veszély fenyegeti őket. Holott valójában tudják, hogy nincs ilyen veszély, a híd nem fog leomlani, a ház nem fog rájuk dőlni és a buszban nem fogják anyonnyomni - mégis rettegnek az adott szituációktól. Bizony, ez már aloghanem agorafóbia, a pánikbetegség súlyos, krónikussá állandósult fejleménye. Leküzdeni nem könnyű, de lehetséges. Ebben nyújthatnak segítséget a modern, kognitív pszichológia eredményeit alkalmazó szakemberek.

  • Pániktünetek leküzdése, pszichoterápiás kezelés
  • Spontán és kognitív pánik - agorafóbia és pánikbetegség

Arvisura webakció - linképítés

A linképítő Arvisura-projekt a tartalmi alapú keresőoptimalizálás szempontjainak megfelelő, saját webrendszerre épülő, egyénileg kidolgozott eljárás 2013 őszén kezdett munkamenete, amely annak idején mindenekelőtt a budapesti autókölcsönzés fellendítését és a műanyag ablak árak pozícionálását tűzte ki céljául, továbbá a betonvágás és falfúrás, illetve az ipari gyűjtőkéményen és más nyílászáró szerkezeten végrehajtandó zárcsere lehetőségeit vette számba. Később a magyar őstörténeti mítosz hamis voltát a Google-listákon leleplező webakció kulcsszavaként kapott támogató hivatkozásokat.

Sms-kampány: Honlapoptimalizálás - mobil marketing

Üzenetküldő szolgáltatást bemutató weboldalak pozíciójának javítása a Google keresőtalálati rangsorbaan egyéni, legális keresőmarketing módszerekkel: tartalmi alapú komplex honlapoptimalizálás és kreatív linképítés. Cél az első találati oldal, optimális esetben az első hely. A Panda és Pingvin algoritmusok frissítései közepette ez a tevékenység nagy szakértelmet és körültekintést igényel.

 

ungparty manzard

Balla D. Károly nevéhez folyóiratok és kiadói műhelyek alapítása kötődik. 1989-ben hívta életre a Hatodik Síp c. periodikát, a magyar irodalom kárpátaljai fóruma alcímmel, ennek 1993-ig volt a főszerkesztője (a lapot a budapesti Mandátum adta ki). 1993-ban új folyóiratot indított Pánsíp néven, amely családi magazinnak indult, majd szintén irodalmi orgánummá vált. 2000-ig évi 3-5 számmal jelentkezett, UngBereg Almanach néven később éves antológia váltotta fel. 2000-ben a periodika Netpánsíp néven felköltözött az internetre és négy évfolyamot megélve digitális iratfolyamként működött. Eközben a korábban Pánsíp Irodalmi Szalon is virtualizálódott és a weben zajlottak az eseményei (könyvbemutatók, konferencia, interjúsorozat). A Pánsíp-Szalon oldaláról indulva az akkor épült webrendszer jól bejárható.

1991-ben alapította meg BDK a II. világháború utáni Kárpátalja első magánkiadóját, amely 4-5 évnyi műlödés után jogutód nélkül megszűnt, majd 1995-ben életre hívta az UngBereg Irodalmi és művelődési Alapítványt, amely egyebek mellett könyvkiadással is foglalkozott.

 

 

© Balla D. Károly | írásokat ajánló társoldal az UngBereg keretében: berniczky+bdk

 

Infrapaneles fűtés - sötétsugárzó infrafűtés

linkmarketing célú weboldalak - tartalommarketing

UngParty Manzárd - Balla D. Károly blogajánló weboldala - virtuális tetőtér

Balla D. Károly posztumusz piréz író (újabban földszinti) Manzárdja. Blog és weboldal ajánló, bemutató szövegek, linkek - webakciók. Seo Google Honlapoptimalizálás és Keresőmarketing - Weboldal Google-pozíciójának javítása Linképítés és keresőoptimalizálás legaláis módszereivel. BDK, Balla D. Károly - Károj - irodalom, blog, ungparty manzárd, volt blogarchívum, Kárpátalja, Ungvár, Ukrajna, kárpátaljai magyar irodalom, honlap optimalizálás, google első hely, keresőoptimalizálás, honlap seo, weboldal, linképítés, pánikbetegség, télikert építés Budapesten, arvisura, pirézek, optimalizálás, weblap, határon túli magyar csupakabra, tetőtérben infrafűtés, építészet, manzardfűtés, ungbereg, ungparty, pánsíp, laptop szerviz bp, elipszilon, virtuálé, arvisura seo, weblap org, télikert gyártás, manzárd tetőtér infra fűtése,

A 'manzárd' jelentése

Mi a manzárd?
A manzárd beépített tetőtérben kialakított szoba vagy lakás. Tetőtérbeépítés
Mi az a manzárd?
A lakás tetőteri része
Mi a manzárdtető?
Olyan nyeregtető, amely meredek dőlésszög után laposabbra vált, így a padlástér jól beépíthatő

Szigorú építészeti értelemben nem minden beépített tetőtér manzárd. Szakmai leírás szerint a manzárd egy tetőtípus, melyet törött tetőnek is neveznek. Definíció szerint a manzárd olyan tört síkú nyeregtető, amely fölfelé 45 foknál nagyobb (általában 70-80 fokos) dőlésszög után lapos, 10-20 százalékos dőlésre vált, így a hagyományos tetőtérnél sokkal nagyobb teret hoz létre a padláson. A manzárdtető lényege a külső megjelenésen túl, hogy a meredekebb tetősíkot egy alacsony hajlásszögű tető követi.

A fogalom a XVII. századi Franciaországból ered, ott is a speciális alakú törött tetőnek volt a neve. A manzárdtetőt úgy tervezték és úgy építették meg, hogy megkönnyítse a tető alatti tér lakássá történő alakítását A Wikipédiából tudhatni, hogy az elnevezés François Mansart (1598-1666) francia építész és unokaöccse, Jules Hardouin-Mansart (1646-1708) nevéből ered, de nem ők a manzárd feltalálói. Már száz évvel előttük a Louvre építésze, Pierre Lescot megvalósította ezt a helytakarékos ötletet. Az viszont igaz, hogy a két Mansart tette népszerűvé a korabeli Párizsban ezt a technikát. Később az elnevezés megjelent Angliában és Németországban is, először a tető, majd a lakás megnevezésére. Később a név a szegénység és nyomor szinonimája lett, például az 1920-as években Németországban manzárdkávénak (Mansardenkaffee) nevezték az olcsó kávépótlékot. Érdekesség, hogy Szlovákiában manzárdnak nevezik a stúdiólakást.

Ungváron (Kárpátalja, Ukrajna) a város történelmi várnegyedében a Vár u. 8. alatti családi ház tetőtéri szobájában alkotott több mint tíz esztendőn át Balla D. Károly, aki a manzárd-helyzetet szimbólummá emelte egy szójáték segítségével: Nem sokat kockáztatok. Nem vagyok hazardőr, csak a függetlenségét féltékenyen őrző manzárdőr. 2002-től kezdte írni az Egy manzárdőr feljegyzései c. napjóját, a címet később a korábban írtakra is kiterjesztette. A naplójegyzetek könyvalakban is megjelentek.


laptop szerviz, smsLaptopról tömeges SMS

Laptopról mobiltelefonokra küldött szövegüzenetek tömeges indításához nincs szükség mobileszközre, csak megfelelő programra (szoftver) és szárver-háttére (hardver). A csoportos sms-küldés adatbázis alapján történik a mobilhálózatokon keresztól az ügyfelek készülékére nagy számban a vásárlás, megrendelés ösztönzése céljából. A módszert laptop szerviz vállalkozások megbízásából általában marketing cégek bonyolítják le a megfelelő online szolgáltatót kiválasztva. Hatékony hardver eszköz a potenciális vásárlók személyes megszólítására és a tablet kijelző csere Budapest szervizeibeb.